Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke napjaink egyik legjelentősebb teológusa. A Vigilia Kiadó gondozásában megjelent interjúkötetben a főpásztorral Daniel Deckers teológus és író beszélget.
A Lipótmező kápolnája – Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet – vagy ahogyan a neki otthont adó városrészről nevezték, a „Lipótmezőt” – április 1-jén lesz, hogy három éve bezárták. Az ott dolgozó nemzetközileg elismert orvosi gárdát elbocsátották, a betegeket részben szétosztották különféle kórházakba, de négyszáz betegről a mai napig nem lehet tudni, merre vannak.
Tüskés Tibor hattyúdala ez az antológia, amelyben egy csokorra valót gyűjtött össze azokból az írásokból, amelyek a kenyérről szólnak. Hányfelé hangzik el napjainkban is az egész világon a könyörgés: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” – és hány helyen hiányzik a mindennapi kenyér!
A bencés lelkiségi író születésnapjára – A hatvanöt éves münsterschwarzachi bencés szerzetesnek 1976 óta kétszázötven lelkiségi könyve jelent meg, amelyeket összesen tizenhatmillió példányban, harminckét nyelven adtak ki, köztük többet magyarul is. Napjaink legolvasottabb spirituális szerzőjének nevezhetjük. Életpályájáról már két könyv is szól, márcsak azért is, mert meglepő módon vált „szerzetes lelkipásztorrá”, ahogy önmagát nevezi.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök a véleménynyilvánítás és cselekvés fontosságáról – Időről időre – választások idején különösen – felerősödik az egyházzal szemben megfogalmazott vád: politizál. Mintha ez valami bűnös kifejezés lenne. S már eleve fogalmi zavar mutatkozik meg ebben, hiszen az egyház annak minden tagját jelenti, azaz minden megkeresztelt személyt. Miért ne politizálhatnának? Ennek tükrében kell-e politizálnia az egyháznak, s hogyan tehetünk különbséget a papi személyek pártpolitikai, politikai, közéleti szerepvállalása és véleménynyilvánítása között?
Nem minden pátosz és büszkeség nélkül emlékezik meg neves szülöttéről, a zeneszerző-zongoraművész Fryderyk Chopinről ez évben Lengyelország. A Varsóhoz közeli Zelazowa Wolában 1810-ben született zeneköltő a XIX. század egyik legbefolyásosabb és legkedveltebb zeneművésze volt. Nevét francia származású atyjától örökölte. Korán feltűnt tehetségével, csodagyereknek tartották. Húszéves korától Varsóban, Párizsban és Bécsben élt; alig harminckilenc évesen hunyt el.
Istenes Szent János szerzetes (Március 8.) – A mai Portugália területén, Luzitániában született. A tökéletesebb életre vágyódva a katonaélet után a betegek szolgálatára szentelte életét. Kórházat alapított, és társaival közösséget alkotva gondozta a betegeket, elhagyatottakat.
Katolikus értelmiségi folyóiratok útkeresése – Egyházfórum, Mérleg, Pannonhalmi Szemle, Távlatok és Vigilia. A megnevezett folyóiratok sorrendje nem tetszés, hanem ábécé szerinti. A választást a mindenkori olvasóra bízzuk. Amúgy sem versenyre gyűltek össze a minap e szellemi műhelyek vezetői, hanem az önértelmezésük egyik kulcsát jelentő párbeszédre, melyre a Vigilia születésének hetvenötödik évfordulója adott ünnepi alkalmat. Kerekasztal-beszélgetésen szóltak kereszténység és kultúra kapcsolatáról, melynek jelenlegi állapota – szavaikból kiderül – nem sok örömre jogosít, de annál több munkára és összefogásra szólít.