Mintegy hetvenezer fiatal gyűlt össze március 25-én este a Szent Péter téren, hogy a Szentatyával együtt ünnepelhesse az ifjúsági világnap huszonötödik jubileumát. A csoportok nagy része Rómából és Lazio tartományból érkezett, de Itália egyéb régiói is szép számmal képviseltették magukat. A 2011-es találkozónak otthont adó Madrid is részt vett egy delegációval az ünnepségen.
Az isteni irgalmasság ünnepe – tíz éve – „Az isteni irgalmasság üzenetével kívánom átvezetni az egyházat a harmadik évezredbe” – mondta II. János Pál pápa tíz évvel ezelőtt, 2000. április 30-án, amikor szentté avatta Fausztina nővért (Maria Faustyna Helena Kowalskát), illetve húsvét második vasárnapjára kihirdette az isteni irgalmasság ünnepét. Ez az üzenet azonban nem új keletű – a Biblia a Teremtés könyvétől tanúskodik róla. Csak az ember hajlamos elfelejtkezni erről, hiszen számára az irgalmasság gyakorlása erőfeszítést kíván. Istennek azonban a lényegéhez tartozik.
„Az irgalom lángjai égetnek engem. (…) Én magam vagyok a szeretet és az irgalom” – jegyezte le Jézus szavait Fausztina nővér. Naplója a katolikus misztika különleges dokumentuma, prófétai kiáltás a modern ember felé.
A János szerinti evangélium húsvéti elbeszélése más, mint a többi evangéliumé. Kevesebb adatot ismerünk meg, kevesebb szereplővel találkozunk (vö. Mt 28,1-15, Mk 16,1-14, Lk 24,1-12). Itt nincsenek asszonyok, angyalok, nem hallunk a sír őrzőiről, sem szemmel látható, füllel hallható csodálatos jelekről. Mintha Jánost nem az események időbeli sora, dokumentálása érdekelné, hanem valami egészen más, amit a húsvéti hit születésének nevezhetünk.
Hofher József jezsuita a cigányok és magyarok jelenéről – Jó évtizede foglalkozik a cigányság lelkipásztori segítésével Hofher József jezsuita, aki rendjének cigánypasztorációs felelőse, és többek közt egyik létrehozója a Budapest VIII. kerületében működő Szeretetiskolának, ahol hátrányos helyzetű, nemegyszer írástudatlan romákat tanítanak, hogy az alapok biztosításával segítsék boldogulásukat. Az összefogás szükségéről és a magára hagyott pasztoráció véges lehetőségeiről beszélt a szerzetes.
Rodostó és Döbling – Ez év húsvétján nemzetünk két példaadó alakjának halálára emlékezünk. Rodostóban 275 éve hunyt el emigrációjában, nagypéntek délutánján II. Rákóczi Ferenc. Döblingben 150 éve tragikus módon ért véget húsvétvasárnap hajnalán gróf Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” élete. Mindketten éppen ugyanazon a naptári napon, április 8-án adták vissza lelküket Teremtőjüknek.
Lelkigyakorlaton – hajléktalanokkal – Bajzáth Ferenc józsefvárosi plébános húsz éve minden vasárnap szentmisét tart közel kétszázötven hajléktalan embernek. – Két évtizeddel ezelőtt, amikor Kalkuttai Teréz anyával találkozhattam, és magával ragadott az ő szolgálata, elkezdtem hajléktalanokkal foglalkozni.
Mózesnek halála előtt azt mondotta az Úr: „Prófétát támasztok testvéreid köréből, olyat, mint te vagy, ajkára adom szavaimat, s ő mindent tudtukra ad, amit parancsolok neki” (MTörv 18,18). Később hozzáfűzte: „Nézd, ma szemed elé tártam az életet és az üdvösséget, a halált és a kárhozatot… Így hát válaszd az életet, hogy te is, utódaid is életben maradjatok, szeresd az Urat, a te Istenedet, hallgass a szavára, és ragaszkodj hozzá” (MTörv 30,15-20).
XVI. Benedek pápa torinói útja elé – A Szentatya május 2-án egynapos látogatásra érkezik az észak-olaszországi Piemont tartományi fővárosába, Torinóba, melynek székesegyházában április 10-étől május 23-áig ismét látható lesz a torinói lepel, a Jézus halotti lepleként tisztelt történelmi ereklye. Már milliónyi érdeklődő jelentkezett megtekintésére a világ minden részéből. A lepel a remény és a bizalom üzenetét tolmácsolhatja mindazoknak, akik testben, lélekben szenvednek, hogy Krisztusra tekintve merítsenek erőt.