Ökumenikus imaórát tartottak március 26-án a terézvárosi Avilai Szent Teréz-templomban, hogy emlékezzenek azokra, akik korunkban az evangéliumért áldozták életüket. Az imaórát Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius vezette.
Jézus szenvedéstörténetét a magát mintegy kétezer évig kereszténynek valló Európa megszámlálhatatlanul sok művészeti remekműben ábrázolta. A festmények, szobrok, zeneművek, irodalmi alkotások nem csupán gyönyörködtetnek, de a nyitott lelkeket közelebb is viszik a szenvedés és a feltámadás titkához. Nem tudnék akár csak egyet is kiemelni közülük azzal a felkiáltással: számomra ez a legkifejezőbb, ez a legfontosabb. Mégis van egy művészeti alkotás, amely már hosszú évek óta újra és újra beépül ünnepi készületeim közé. Keresztény kultúránk remekeinek korához képest nagyon fiatal alkotás, korosztályom számára keletkezésének ideje mégis olyan történelem már, amelyben legtöbbünk, ahogyan e sorok írója is, még meg sem született.
A Népesedési Kerekasztal javaslatai – A gyermekvállalás és -nevelés elősegítésére – Kopp Mária professzor asszony és kutatótársai kezdeményezésére – széles társadalmi és állami támogatással tavaly megalakult Népesedési Kerekasztal március 25-én közzétette összefoglaló javaslatait egy új lakástámogatási rendszerre.
Imatalálkozó Jézus fogantatásának ünnepén – Az emberi élet – fogantatásától természetes végéig – szent értékként való elfogadásáért tenni vágyó hívőket imaestre várta a Ferences Világi Rend, a Szociális Testvérek Társasága, a Bíró László püspök által alapított Életvédő Fórum és több rokon szervezet a pálosok budai Sziklatemplomában, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én. Az imádságos estén a tanúságtételek, elmélkedések és énekek után Udvardy György püspök mutatta be a szentmisét.
Tíz éve püspök Beer Miklós – Gondjai terhét hordozva is vidám ember. A Duna-kanyar kitüntetett szerepet kapott személyes és papi életében olyan települések révén, mint Zebegény, Márianosztra, Pilismarót, Esztergom, Vác.
Beszélgetés Páva Zsolt pécsi polgármesterrel – Pécs kulturális hagyományaira, amelyeket például a „tüke” és más kifejezésekkel jelölnek, szervesen épül-e az európai kulturális főváros programja, vagy inkább már csak mítoszról és legendáról beszélhetünk? – A város kulturális hagyományai ma is elevenek. Nemcsak az évkönyvekben és a történeti munkákban léteznek, hanem ennél sokkal mélyebben: az itt élők gondolkodásmódjában, lelkében és szívében.
Felelős keresztények manhattani nyilatkozata – Ortodox, katolikus és protestáns keresztények gyűltek össze tavaly ősszel New Yorkban, hogy közös nyilatkozatot fogalmazzanak meg az élet védelmében. A nyilatkozat mondanivalóját így foglalták össze: „Különös aggodalommal tölt el bennünket, hogy a meg nem született gyermekek, a mozgássérültek és az idősek élete komoly veszélynek van kitéve; hogy a házasság intézményét, amelyet már megtépázott a szexuális szabadosság, a hűtlenség és a válás, az a veszély fenyegeti, hogy az éppen divatos ideológiákhoz igazodva új módon határozzák meg; hogy a lelkiismereti és vallásszabadságot súlyosan veszélyeztetik azok, akik kikényszerítik a hívő emberekből, hogy engedjenek legmélyebb meggyőződésükből.”
Jézus a betániai Lázárral kapcsolatban mondta ezeket a szavakat, akit a negyedik napon feltámasztott a halálból. Lázárnak két testvére volt: Márta és Mária. Márta, amint megtudta, hogy Jézus megérkezett, odafutott hozzá, és így szólt: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem!” „Testvéred fel fog támadni” – válaszolta Jézus.