Titkok rózsalánca

– Legutóbbi előadását Budapesten, a Magyar Katolikus Kultúra Központ programjának keretében az ismeretlen rózsafüzérről tartotta. De miért ismeretlen ez a népszerű imádság?
– A rózsafüzér történeti gazdagsága miatt. És persze a tartalma okán is. Ha valaki olyan költők meditációit veszi kézbe, mint Pilinszky János, rádöbben, hogy – amint a költő írja – a rózsafüzérnek „megvan a lét harmóniájába, csendjébe beavató ereje, mely átszőheti legszürkébb perceinket is”. A feltámadás nem ilyen erő? A dicsőséges olvasó ugyanis ezzel a titokkal kezdődik.

– Honnét az elnevezés: rózsafüzér?
– A magyar nyelvben van egy másik neve is: szentolvasó, olvasó. Mit olvasunk? Az üdvözlégyeket. A középkorban páternoszternek nevezték az imaszámláló eszközt, a miatyánk latin kezdőszavai után. Ma a tizedek között mondjuk a dicsőséggel együtt. A rózsaszimbolika az antikvitásban gyökerezik. A görög mitológia szerint a haldokló Adonisz véréből keletkezett, s már igen korán Aphrodité attribútuma lett. A rómaiaknál is Vénuszhoz kötődött, s a tavasz szimbólumaként is megjelent. A halottkultuszban kiemelkedően fontos helye és saját ünnepe is volt, a rosalia. Ezt, mivel erősen kapcsolódott a pogány istenekhez, a keresztény kultusz először elutasította. A halottkultusz volt az a csatorna, amelyen keresztül a rózsa végül is a keresztény ikonográfiában meggyökerezett. A korai keresztény katakombafestészetben egy szál virág vagy koszorú formájában jelent meg.

– A rózsafüzér nem a paradicsom jelképe?
– Az antik elképzelésektől eltérően, az egyházatyák másként értelmezték a rózsát, s ez a középkor művészetében és költészetében is megmutatkozott. A fehér rózsa (virágcsokor) a jótettek által békében győzedelmeskedők, a piros pedig az üldözés idején a szenvedést elfogadók jelképe lett.
A rózsa a világi és a lelki szépség kifejezéseként a késő középkorban a legkedveltebb Mária-szimbólum lett. A loretói litánia Máriát – ószövetségi előzmények alapján – titkos értelmű rózsának (rosa mystica) hívja. Ez a gondolat teljesedett ki a XV. század folyamán bevezetett rózsafüzér fogalom nyomán, amikor a rosarium a kert minden értelmezését tartalmazta, a paradicsomkerttől egészen a Mária szüzességét jelentő kert fogalomig. Még a lovagi kultúrából származik, hogy vallási és világi ünnepségeken bizonyos virágkoszorúk szerelmi és tiszteleti ajándékká alakultak. A XIII. századtól ez vallási tartalommal telítődött: a Szűz Máriának szánt virágkoszorú imádságkoszorúvá alakult.

 

– A rózsafüzérnek több fajtája van?
– Az idők folyamán az imaszámláló rózsafüzérnek, illetőleg a vele végzett ájtatosságoknak néhány fő típusa alakult ki. Az imaszámláló tárgy és az áhítatgyakorlat visszahatott egymásra, legtöbbször szimbolikus jelentést adván magának a tárgynak: a teljes vagy nagy rózsafüzér, amely tizenöt tizedből áll – a százötven dávidi zsoltár alapján. A ma általánosan használt rózsafüzér öt máriás tizedből és öt miatyánkszemből áll. E forma első írásos említését a XVI. század második harmadából ismerjük.
Egy másik rózsafüzér hatvanhárom szemből és hat-hét miatyánk- szemből áll, annak emlékére, hogy Mária hatvanhárom évet élt e földön. Bevezetését svédországi Szent Brigittának tulajdonítja a hagyomány. Ezt a rózsafüzért a XVII. század elején német imakönyvek koronának is nevezték. A korona szó egy-egy rózsafüzéres áhítatgyakorlat megnevezésére meghonosodott a magyar nyelvben is, a XIX. századi kiadványokban gyakran olvashatjuk.
A szerzetesrendek saját lelkiségük és belső gyakorlatuk alapján különleges formájú olvasókat alakítottak ki, például a ferencesek és a kamalduliak.
Sajátos a rózsafüzérnek az a formája, amely harminc szemből áll: a tíz fehér Mária erényeire, az öt piros szem Krisztus sebeire emlékeztet, a tizenkét fekete pedig az Oltáriszentség gyümölcseire. Köztük három miatyánkot és üdvözlégyet mondtak az egyház békéjének kieszközlésére.

– A keleti vallások is ismerik az imahalmozást.
– Már Marco Polo tudósít Malabar királyáról, akinek száznégy gyöngyből álló imalánca van, amit minden este és reggel imádságához használ. E buddhista példa mellett említhetők a korai kilencvenkilenc szemes mohamedán imaláncok is. Ennek alapján sokan úgy vélik, hogy a keresztények a keresztes hadjáratok idején Keletről hozták magukkal az imaszámlálás eszközét. A jámbor buddhista sem jelenik meg imalánc nélkül. Xavéri Szent Ferenc pedig Japánban is talált hasonlót. Tárgyi leletek és írásos források azonban azt mutatják, hogy az imaszámlálás eszköze már a keresztes hadjáratok előtt ismert volt Európában, illetőleg a kereszténységben. Ezek közé a korai adatok közé számítják Remete Szent Antal, Remete Szent Pál imaszámláló gyakorlatát, valamint Kis Pipin lányának, Gertrud apátnőnek láncát.

– Látni képeket, melyeken a rózsafüzér a viselet része, s nem csupán szerzetesi ruháké…
– Viselték így laikusok is. A nőknek hosszabb, a férfiaknak rövidebb olvasóik voltak. Egy 1483-as ulmi kézikönyv tíz különféle olvasót mutat be, ahol a különféle színeknek szimbolikus jelentésük is volt. A Chaucer Canterbury meséiből ismert Madame Eglantine például kis korallgyöngyökből készített olvasót viselt, aranybrossra akasztva. A rózsafüzér más országokban is az előkelő nők viseletének tartozéka volt. XVI-XVII. századi adatok szólnak a karon viselésről is. Ebből alakult ki az Európa-szerte, így Magyarországon is elterjedt szokás, hogy legalábbis a vasárnapi templomba menetelkor kezükben, imakönyvükre vagy keszkenőjükre tekerve vagy táskájukban a nők magukkal viszik rózsafüzérüket. De része lett a középkori zarándokviseletnek is.
A katolikus családoknál sokfelé a kisgyermekek keresztszüleiktől kék vagy piros üveggyöngyökből fűzött rózsafüzért kapnak elsőáldozásuk emlékére. Az életkor előrehaladtával a rózsafüzérek színe sötétedett. Az időseknél már egyértelműen a sötétebb színek a meghatározóak.

– A modern rózsafüzér hogyan alakult ki?
– A százötven üdvözlégy vagy miatyánk és a százötven verses máriás vagy Jézus-zsoltárból alakult ki, hozzájuk kapcsolódtak az úgynevezett titkok, misztériumok, amelyek Jézus életének Máriához is kapcsolódó eseményeit kínálják fel átelmélkedésre. Sokáig azt vélte a kutatás, hogy ez Szent Domokoshoz és rendjéhez kapcsolódik. Újabban azonban annál korábbi, XIII. század végi adatokat is felfedeztek erről. A vallásosságnak ez az új formája nemzeti nyelvű volt.

– Mit jelentenek valójában a titkok?
– Titoknak, misztériumnak nevezzük a rózsafüzér imádságnak azokat az egymondatos részeit, amelyek a tized előtt vagy az üdvözlégyekbe beleszőve Jézus életének egy-egy eseményét említik föl. Ezek révén vált a rózsafüzér végső formájában az emberiség megváltását elénk állító elbeszéléssé. A Jézus Krisztus életének titkait tartalmazó elmélkedés hozzáadása átalakította a máriás imádságot egy Krisztus életére emlékeztető, az ő követésére buzdító ájtatossággá. Mindez a XV-XVI. század fordulóján következett be. Abban az időben rögzült a Jézus életének egyes eseményeit rögzítő misztériumok száma tizenötre.

– II. János Pál új rózsafüzértitkokat vezetett be…
– 2002 októberében Rosarium Virginis Mariae címmel apostoli körlevele szól a rózsafüzérről. Az új titkokra javaslatot is tesz a világosság titkai névvel: 1. a Jordán vizénél történt keresztség, 2. önmaga kinyilatkoztatása a kánai menyegzőn, 3. Isten országának meghirdetése a megtérésre hívó fölszólítással, 4. színeváltozás, 5. az Eucharisztia megalapítása, a húsvéti misztérium szentségi kifejezése. „E titkok mindegyike a Jézus személyében immár elérkezett Ország kinyilatkoztatása” – fogalmazott a pápa. A világosság olvasója tipikus példája annak, amit az imádság kialakulástörténetében láthatunk: a legfontosabb javaslatok mindig „fentről”, azaz az egyház részéről érkeztek. Ám ezt a népi vallásosság kedvezően fogadta, és gyorsan átvette.