Látogatóban a hetvenöt éves Melocco Miklósnál – Az első nap, amikor a világ kifelé hív: fényével, melegével, amikor nyitott ajtókon át messzire látni, s a vágyak szemlélődéssé csitulnak. Amikor azt hihetni, a világ – s leginkább benne az ember – csöndesen találkozik önmagával. Nem tör képtelen vágyakra, beéri a létezés természetes, anyagközeli egyszerűségével.
A déli féltekén, az Andok magashegyi lejtőin, Argentína, Bolívia és Chile határán él az Ezüst Szemőc (Argyrophorus argenteus). Egészen különleges lepke. Amikor szorosan összecsukott szárnnyal a földön üldögél, esetleg kicsorgó fanedveket vagy virágok nektárját szívogatja, nem tűnik nagyon szokatlannak. Fonákjának rajzolata hasonló világszerte elterjedt rokonságáéhoz: a szárcsúcsban díszlő nagy szemfolt, zegzugos vonalkák, foltocskák sora. Ilyen faj nálunk is bőven akad, de a sárgás-barnás alapszín helyett itt-ott felcsillanó ezüstös foltok már sejtetnek valamit. Mert ha szárnyra kel, akkor szinte eláll a lélegzetünk.
Irgalmas Isten, uraknak Ura,
királyok Királya!
A Keresztény Múzeum német és osztrák barokk terme kedvezőtlen a bent lakozó műtárgyak számára. Egyrészt a látogató éhes szemét már jóllakatták a magyar és az itáliai középkori festmények, szobrok, másrészt ezt a saroktermet leginkább egy mű uralja: Maulbertsch Utolsó vacsorája.
Egy társadalom fejlődése, fennmaradása érdekében óvni kell a családokat, a társadalom alapegységét. A közerkölcs nem képzelhető el egészséges családok nélkül. A család a modern korban is a legbensőségesebb és legmélyebb közösségre nevelő erő és lehetőség, ugyanakkor az egyéniség formálódásának legjobb és legalkalmasabb közege. A család képviselte szellemi, etikai, vallási és szociális értékek az egyén jóllétének, lelki egységének és a társadalom fejlődésének alapját jelentik.
Húsvéti beszélgetés Barna Gábor néprajzkutatóval – Bálint Sándor, a „legnagyobb szögedi” munkáját folytatja a Szegedi Tudományegyetemen, ahol tanszékvezető docens. Az ország egyetlen vallásos néprajzi tanszéke itt található. Van mit pótolni a kommunista rezsim tiltó évtizedei után, amikor a szakrális fogalmát is törölték, nemhogy a kutatását segítették volna. Gyakran jelentkezik a Barna Gábor vezette kutatócsoport új kiadványokkal. Sürget az idő.
Hatvanöt évvel a háború után – Hatvanöt évvel ezelőtt ért véget Magyarország számára a II. világháború. A szörnyű időszakról és következményeiről országszerte megemlékeznek ezekben a hetekben. A székesfehérvári egyházmegye központjában Mózessy Gergely, e püspöki levéltár igazgatójának előadása idézte fel a tragikus eseményeket: a lakosság szenvedéseit, a város és az egyházmegye életének keserves időszakát, valamint Bergendy János püspöki irodaigazgató mártíromságát, akinek életét orosz katonák oltották ki 1945. március 22-én. Az előadás rövidített változata olvasható az alábbiakban.
Úgy tűnik, az utóbbi években folyamatosan növekszik a fundamentalizmus és a végletesség. Egy csoport vagy szervezet alapvető elveinek szoros megtartását és erőltetését jelenti a fundamentalizmus. Ami a vallást illeti: ennek sajátos dogmáit a fundamentalizmus olyan abszolút igazságoknak tekinti, amelyek semmiféle megvitatást nem tűrnek, és ezért mereven elzárkózik a más hiten lévőkkel való eszmecsere elől. A fundamentalista vallási beállítottság rákényszeríti másokra az eszméit. Minden vallásban vannak olyanok, akik eljutnak odáig, hogy fundamentalistává válnak.