Húsz éve történt: „A hit védelme, a szegények istápolása”

A máltai lovagrendnek különleges „államszervezete” van, terület nélkül – erre utal az elnevezésben szereplő „szuverén” (független) jelző. Mindez azonban a rend történelmének legalább vázlatos ismeretéből érthető csak meg. 1050 táján itáliai kereskedők egy csoportja engedélyt kért az egyiptomi kalifától arra, hogy Jeruzsálemben kórházat (ispotályt) létesítsenek a rászorulóknak. II. Paszkál pápa 1113-ban védnökséget vállalt az így induló rend felett, amelyet védőszentjük, Keresztelő Szent János után először johannita vagy ispotályos rendnek neveztek. Persze elkerülhetetlenné vált, hogy a zarándokok muzulmánokkal szembeni védelmét is vállalják. Így a rend katonai, „lovagi” jellege is előtérbe került. Jeruzsálem muzulmán kézre jutása (1187) és a keresztesek 1291-ben bekövetkezett végső veresége után a lovagrend Ciprusra, majd 1310-ben Rhodosz szigetére tette át székhelyét. Ekkor még nemzetközileg elismert területtel, saját pénzzel rendelkezett. De az oszmán hódítók továbbűzték a lovagokat Málta szigetére, melyet V. Károly császártól és VII. Kelemen pápától ajándékba kaptak. Napóleon 1798-ban foglalta el Máltát, utána brit gyarmattá vált. A lovagrend ekkor vált terület nélkülivé. Székhelye különböző itáliai városokban volt, majd 1834 óta Rómában van. A palota területenkívüliséget élvez. A hajdani lovagrend katonai jellege megszűnt, csupán karitatív tevékenységet folytat. A lovagrend életébe a keresztes hadjáratokban részt vevő magyar lovagok is bekapcsolódtak, és magyar földön is létesültek rendi ispotályok, rendházak, templomok. A három részre szakadt országban azonban a rend tevékenysége megszűnt. Csak 1928-ban alakult meg először a Magyarországi Máltai Lovagok Szövetsége, székházuk a budai Várban volt. Az 1945-ös szovjet megszállás azonban lehetetlenné tette a további jelenlétet és tevékenységet. A magyar máltai lovagok szervezete az emigrációban őrizte a „lángot”, a gazdag hagyományt. A húsz évvel ezelőtt újjáalakult magyar tagozat azután 1996. január 27-én költözött budavári helyreállított székházába. A Szuverén Máltai Lovagrend 1991-ben létesített diplomáciai kapcsolatot a Magyar Köztársasággal. A Magyar Máltai Lovagok Szövetségének közel kétszáz tagja van, a hosszú emigráció jeleként háromnegyed részük külföldön él. Elnökük O’sváth György egykori piarista diák, Antall József osztálytársa és jó barátja, közgazdász-jogász, az emigrációban az EU munkatársa.