Jerzy Popieluszko boldoggá avatására – A papság évében, a papok bűneiről lármázó világban, a kommunizmus szörnyű örökségével is küzdő egyház – elsősorban lengyel testvéreink, de mi magunk is – nagy ajándékot kap június 6-án Jerzy Popieluszko boldoggá avatásával.
Szolgálja a politika az embereket! – Keresztény gyökerek és a boldog magyar élet címmel előadás-sorozatot indított a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, mellyel az ország több települését is felkeresik. Május 26-án, a budapesti Szent Kinga Közösségi Otthonban Hazánk újjáépítése emberközpontú politikával címmel Gilly Gyula és Szilvácsku Zsolt, a Korányi András Alapítvány szakértői tartottak előadást.
Prágai Szent Ágnes szűz ( Június 8.) – 1205-ben született Prágában. Édesanyja III. Béla királyunk leánya. II. Frigyes császár házassági ajánlatát elutasította, és minden vágya a szerzetesség volt. Kapcsolatot tartott Szent Klárával, fennmaradt négy olyan levele, amelyben a kolostor alapításáról van szó. Szent Klára öt nővért küldött Prágába, és Ágnes átvette a kolostor vezetését. Rövidesen kórházak, menhelyek épültek a szegények és szerencsétlenek megsegítésére. 1282-ben halt meg. II. János Pál pápa 1989. november 12-én avatta szentté.
Az úrnapi processzió szavai és gesztusai – Úrnapján, pünkösd után két héttel az Eucharisztiára irányul a figyelmünk, ünnepeljük a kenyér és bor színében köztünk élő Urat. Ezt az örömünket aztán kivisszük az utcára is a körmenetben.
Ezen az évközi tizedik vasárnapon úrnapját, Krisztus szent teste és vére szentségét ünnepeljük. Az Eucharisztia a szeretet és az egység szentsége: „Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk, mivel mindnyájan egy kenyérben részesülünk” – hangsúlyozta Szent Pál a viszálykodó korintusi közösségnek. Az Eucharisztia Krisztus „húsvétja”, pászkája, átmenete az Atyához.
Történeti fejlődés eredménye, hogy az egyházi évben az utolsó vacsora nagycsütörtöki emlékezetén kívül még egyszer megünnepeljük az Eucharisztia alapítását – úrnapján. Idén az evangéliumi szakaszt Lukács könyvéből olvassuk. Figyelemre méltó, hogy mind a négy evangélium szól Jézus kenyérszaporításáról, Máté és Márk kétszer is. Ez már önmagában mutatja, hogy a korai egyház milyen fontos szerepet tulajdonított ennek az eseménynek.
Molnár Ilona Dalma nővér – „Szegeden születtem, hétgyermekes családban, édesapám fűtőként dolgozott a vasútnál. A keresztes nővérek óvodát nyitottak a városban, hozzájuk jártunk, és nagyon megszerettük őket. Az elemit és a polgárit Szegeden, a Notre Dame-nővéreknél végeztem. 1935. augusztus 1-jén léptem be jelöltként Zsámbékon a Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővérekhez – meséli hivatásának kezdetéről Molnár Ilona.
Találkozás Szalai János atyával – A környezetemben jelen lévő Mária-tisztelet már nagyon korán hatott rám: a pécsi ciszterci gimnáziumi tanulmányaim elején tagja lettem a Mária Kongregációnak. Vezetőképzőkön egyre jobban megértettem a kongregáció célkitűzéseit, és magam is igyekeztem részt venni a megvalósítás érdekében. Szociális-karitatív, hitvédelmi, misszió és sajtó szakosztályt alakítottunk – ez utóbbi a katolikus lapok terjesztését segítette, amire ma is nagy szükség volna.