A május elsején a boldogok sorába lépő II. János Pál pápa negyedszázada hirdette meg a világ vallási vezetőinek első assisi imatalálkozóját a békéért, a kiengesztelődésért. Az évforduló alkalmából XVI. Benedek pápa ismét Szent Ferenc szülővárosába hívja október 27-ére a világvallások képviselőit.

II. János Pál boldoggá avatása és az assisi találkozó évfordulójának közeledtével a magyar ferencesek honlapjukon – ferencesek.hu – emlékkönyvet nyitnak a húsvétot megelőző nagyhéten. Személyes, ugyanakkor közérdeklődésre számot tartó vallomásokat, a pápával kapcsolatos emlékek felidézését várják mindazoktól, akik úgy érzik, életüket gazdagította, tartalmasabbá, szebbé tette a lengyel pápa.

A 15-20 sornál nem hosszabb közléseket a kommunikacio@ferencesek.hu e-mail címre kérik. Az értékes tanúságtételeket szerkesztett formában elhelyezik honlapjukon.

A COMECE plenáris ülésének zárónyilatkozata

A COMECE (az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsa) püspökei a Közel-Kelet konfliktusai és a diplomáciai zsákutcák évtizedei után a remény félreérthetetlen jelét látják az „arab tavasz” eseményeiben. „A Tunéziában, Egyiptomban, Líbiában és több más arab országban lezajlott népi felkeléseket úgy értelmezhetjük, mint sok millió ember törvényes igényét a szabadságra és az emberi méltóságra” – ez volt a legfőbb üzenete a COMECE április 6. és 8. között Brüsszelben megtartott plenáris ülésének, amely vezető témájaként Észak-Afrika és a Közel-Kelet keresztény egyházaival foglalkozott.

A COMECE arra bátorítja az érintett országok polgárait, hogy folytassák az alapvető jogok és a demokrácia érdekében végzett fáradozásaikat. Különösen a fiatal nemzedék iránti elismerésüket fejezik ki, amelynek tagjai meghatározó szerepet játszottak ezekben az országokban a felkelések elindításával és szervezésével, és ezt bátran, békésen, ökumenikus szellemben vitték véghez.

Nem műemléki és idegenforgalmi változásokra gondolok, bár nyilván ilyeneket is találhat a zarándok Assisiben, különösen az 1997-es földrengés óta. Más tanulságokra szeretnék rámutatni.

Assisi, a béke városának gazdag története huszonöt évvel ezelőtt újabb színnel gazdagodott, amikor II. János Pál pápa 1986. október 27-re oda hívta össze a különböző vallások képviselőit a békéért való imádságra. Idén pedig, a negyed százados évfordulón XVI. Benedek pápa ismét Szent Ferenc városába hív össze hasonló találkozót. Mintha semmi sem változott volna: amit akkor „Assisi szellemének” neveztünk, a vallásoknak a világ békességéért való felelősségvállalása, imádsága ma is szükséges, és a jelek szerint ma is él. Nyilvánvaló azonban, hogy nem minden változatlan.

„Európa keresztény gyökerei.”

 Juliusz Janusz apostoli nuncius március 25-én megnyitotta A világ világossága – Az egyház, az idők jelei és Európa keresztény gyökerei Elzbieta Woitas lengyel festőművész, építész munkásságának tükrében című kiállítást március 25-én az Országos Széchényi Könyvtárban. A tárlat az apostoli nunciatúra és a Polis Nemzetközi Kulturális Egyesület kezdeményezésére jött létre.

A kiállítást Giuseppe Monsone, a Polis alapító elnöke mutatta be, és a szervezet nevében ajándékot – gyöngyházból készült mellkeresztet – adott át Juliusz Janusznak, mint mondta, a közös munkák emlékére. A világ világossága – A pápa, az egyház és az idők jelei a címe annak a könyv alakban megjelent beszélgetéssorozatnak, melyet XVI. Benedek folytatott Peter Seewalddal. A most megnyílt tárlat képei II. János Pál és XVI. Benedek beszédeire, gondolataira, tanácsaira épülnek. Az Elzbieta Woitas (1951- 2011) festményeiből összeállított tárlat és a pápai idézetek együtt láthatók az Országos Széchényi Könyvtárban. A kiállítás a lengyel festőművész, építész ötvenhárom művét mutatja be. Az a célja, hogy elgondolkodtassa a látogatót Európa jelenlegi „lelki egészségi állapotáról”, és emlékeztesse keresztény gyökereire.

(A tárlat május 25-ig, keddtől péntekig, 10 és 18 óra között látható.)

 (T. V.)  

 Az elmúlt napokban a Kaposvári egyházmegye több templomában misét mutattak be Galambos Ferenc plébános gyógyulásáért, Balás Béla megyés püspök és Varga László irodaigazgató pedig meg is látogatta, hosszan beszélgetett vele, és megáldoztatta.

A kaposvári főpásztor arra hívta fel a figyelmet, hogy előző nap éppen erkölcsi kérdésekről tárgyaltak a parlamenti képviselők. Nemzedékek nélkülözik az etika legalapvetőbb ismereteit; nem tudják, hogy nem szabad a másikét elvenni, nem szabad a másikat bántani. Emiatt sürgős lenne az etikaoktatás bevezetése. Miként a szalézi rend alapítója, Don Bosco vallotta-élte, és a Regnum Marianum pedagógusa, Marczell Mihály tanította: „agyalás” helyett nevelésre van szükség, mégpedig tartalmas élményeken keresztül. Nemcsak tantárgyakat kellene tervezni, hanem életmódot, iskolatípust is. Hazánk pénzügyi egyensúlya kevés a helyzet javulásához. Ha az egyén belül tönkremegy, a közösség felbomlik. Balás Béla püspök szerint „virágozhatna a teremtés, benne az ember és a vallás, ha lenne etikánk, és aszerint is élnénk”.  

Galambos atya már a húsvéti előkészületre koncentrál

Lapzártánkkor, április 11-én telefonon utolértük a rablótámadást elszenvedett Galambos Ferenc atyát, akit aznap szállítottak haza a kórházból. Nagy meglepetés ért: nemhogy nem tűnt letörtnek, hanem még mi kaptunk tőle energiát. Már aznap is dolgozott: kérésre Balatonszentgyörgyön és környékén gyóntat, segíti a húsvéti felkészülést. „A kórházban is azért rimánkodtam, hogy engedjenek már dolgozni, számomra az a legjobb felüdülés, ágyban fekve csak még jobban megbetegszem. A történteken már öt perccel a rablók távozása után túl voltam. Ezt részben Eleanor H. Porter Az élet játéka című könyvének köszönhetem, amely nagy hatással volt rám. Annyira, hogy a benne leírtak szellemében is igyekszem élni. Ön még nem olvasta? Nagyon ajánlom. Arra tanított meg, hogy mindenben meg tudjam találni az örömet.