Fémbe foglalt imádságok

Anzelm testvér örömmel mondja: március 21-én öltözött be közösségükben Tókos Péter jelölt, aki a János szerzetesi nevet kapta. A barokk korban épült monostor vakolatát verik le a munkások, hogy szigeteljék, mert a víz magasan fölkúszott a falakba. Odébb új épület emelkedik a korábbi, ugyancsak elvizesedett gazdasági épület helyén: elkészülte után a Szent Günther-zarándokház tizennégy vendéget fogad majd. „Amióta itt élünk Bakonybélben, azt tapasztaljuk, hogy az emberek szívesen keresik fel a monostort, hogy megtalálják külső-belső békéjüket.”

 

 A fizikai munka is lehet imádság

– Ábel atya, a monostor perjele gondoskodik a tűzifáról

Odébb bükkfahasábokkal rakja meg valaki a kétkerekű taligát, s tolja a kamrához. Megtörli az erőlködéstől izzadt homlokát, majd folytatja a munkát. Halmos Ábel atya, a perjel felszentelt papja a monostornak. A fizikai munka, a teremtett világ anyagi természetével való találkozás nemcsak természetes, hanem szükséges velejárója a szerzetesi életnek.

Anzelm testvér hozzáteszi: egyáltalán az emberi életnek. S igaza van: mennyire várjuk, hogy kinyíljon a tavasz, s füvet nyírjunk, fát ültessünk, kapáljunk – közünk legyen a földhöz. „A Szent Benedek-i életforma a regulából rekonstruálható, s az évszázadok folyamán itt-ott tovább élő hagyomány alapján sokféle tehetségünket egyszerre használjuk lelki és szellemi munkában, s fizikai adottságainkkal is kihasználjuk ezt.”

Baán Izsák testvér, szintén örökfogadalmas szerzetes a Lectio Divina – „isteni olvasás” – sorozatcímet viselő könyvek szerkesztője, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára, ugyanakkor a műtárgymásoló műhely munkatársa.

 

 Az anyagi világ érintése

– Anzelm testvér munka közben

Anzelm testvér a műhely vezetője. Középkori keresztény ötvöstárgyakról, öntvényekről készít másolatokat. „Monostorunkban – a vallásos giccs terjedését látva, némiképp ellenpontozva ezt a folyamatot – gondosan válogatott szakrális kisplasztikai gyűjteményt hoztunk létre. A középkori és néhány kortárs szakrális műalkotás másolatát cinkből, bronzból vagy ezüstből készítjük el.”

Talán nem is kell mondaniuk a szerzeteseknek: sétálni a természetben, megművelni a földet, gondozni az arborétumot, vagy megmunkálni a nyers öntvényeket – ez nemcsak másfajta kreativitást, de másfajta figyelmet, jelenlétet is kíván. „Rendkívül jó az elcsendesedésre, annak a ritmusnak a megélésére, amit a lege, ora et labora bölcsessége átörökít: az olvasás, imádkozás és a fizikai munka, a szellemi és kétkezi tevékenység ritmusa tagolja az életünket – ez olyan egyetemes bölcsesség, amelyet bárki fölfedezhet…”

 

 Hóvirágszőnyeg az arborétumban

Bakonybél jelentős szellemi múltra tekinthet vissza. Igaz, ma ki tud vajon az egykor itt folytatott tanárképzésről? Pedig már 1758 novemberétől Bakonybélben működött a bencés rend tanárképző főiskolája, igaz, két évvel később megszakadt az oktatás, hogy négy év múlva ismét itt működjön a főiskola, egészen 1778-ig. Később is többször adott helyet a bencés felsőfokú oktatásnak a Bakony völgye. 1819-től, majd 1 8 3 2 – b e n Guzmics Izidor, a frissen kinevezett bakonybéli apát szorgalmazására került újra Bakonybélbe a tanárképző. Jó néhány itt végzett ifjúból később híres tudós, tanár lett, így például Rómer Flóris régész vagy Rónay Jácint nyelvész. „Bármilyen területen akkor tudunk szép teljesítményt felmutatni, ha arányos életvezetésünkbe illeszkedik. A fizikai munka arra is lehetőséget teremt, hogy az anyagi világgal ne csak fogyasztói viszonyba kerüljünk – érintési kapcsolatunk alakuljon ki a teremtett valósággal: porból vagy és porrá leszel.”

Akik ellátogatnak Bakonybélbe, s a kolostori termékeket keresik, biztosak lehetnek abban, hogy a lekvárok, gyógyolajok, gyomorerősítő likőrök, a monostor által kiadott szellemi-lelki olvasmányok a legjobb minőséget képviselik az anyag és a gondolatok „tiszta kezelésével”.

Anzelm testvér kézbe veszi a kereszteket és a korpuszokat a fémmegmunkáló műhelyben. „Az orosz fémikonokról mondják – az előállítás technológiájára és lelkületére utalva –, hogy bronzba öntött imádságok.” A monostor műhelyében 1999 óta készített másolatokról is elmondható: fémbe foglalt imádságok, amelyek az alkotóművészek hittapasztalatát és szakmai igényességét tükrözik.

 

 A szabadbattyáni kereszt

Minden munka valamely nevezetes múzeumi tárgy hiteles másolata. Anzelm testvér számos helyről kapott engedélyt a készítésükhöz. Az esztergomi feszület például az ottani kincstár féltett kincse. A szabadbattyáni talpas kereszt eredetije az Iparművészeti Múzeumban látható, a XII. századi körmeneti kereszt ismeretlen magyar ötvös remekműve, a XIX. századi ásatások során került elő. A kereszt szárai rügyező faágak, az életfát jelenítik meg. „A művész hitvallása: Krisztus szenvedéséből és halálából élet fakad.”

Finom mívű ezüstöntvény: zarándokkereszt. Lovag Zsuzsa művészettörténész, a középkori magyar ötvösművészet szakértője javasolta, hogy a bakonybéli szerzetesi műhelyben készítsenek zarándokkeresztet. A gyönyörűen megmunkált kereszt a XI- XII. századi leletek alapján készült. Mint Anzelm testvér mondja, a VII. századtól a XII. századig változatlanul m i n t á z -ták, illetve vésték e z e k e t K ö z é p – Európában, így Magyarországon is.

„Jellegzetességük, hogy szétnyithatók. A belső üreges térbe egy érintett ereklyét vagy a szent hely földjét helyezhették el. Ikonográfiailag is meghatározott a képi világuk. Az egyik oldalon Krisztus Urunk látható kitárt kézzel, általában tunikába vagy papi ornátusba öltöztetve, a túloldalon meg az Istenszülő kitárt karokkal fogadja és közvetíti Isten áldását.”

Az ezüstből vagy bronzból készült kereszt kicsinyített változata az eredeti mintának. „Tekintettel vagyunk arra, ha valaki valóban viselni akarja a nyakában.”

Aztán megint csak arról beszélgetünk, hogy a kétkezi munka imádság lehet a szerzetes számára. „Lehet, ha úgy végzi. Amikor fizikai erőt fejtünk ki, fát vágunk vagy kapálunk, megmunkáljuk a gyógynövénykertet, mindez igénybe veszi testi erőnket. S ha ezenközben elidőzünk Isten jelenlétében, akkor tulajdonképpen imádkozunk.”

 

 Váry Domonkos – néhány

napig részt vett a monostor életében

S talán közelebb jutunk annak megértéséhez, mitől válik mássá bármely kolostori termék. „Az ikonfestés vagy egy szakrális kép megmunkálása akkor válik valóban szimbólummá, ha nem tömegtermékként, nem érzéketlenül és figyelmetlenül készítjük el, hanem Isten segítségül hívásával.”

A műhelyben Anzelm testvér csöndben, legföljebb a szerszámok hangja mellett végzi munkáját. Amikor azonban zarándokok – vagy másként: önkéntesek – érkeznek, akik be szeretnének kapcsolódni a szerzetesek munkájába és életébe, „az együttmunkálkodás a vendégekkel való beszélgetést is jelenti. Olykor megpihenünk beszélgetés közben, s csöndben maradunk.”

Kilépünk a műhelyből. Mellettünk kezdődik a négy és fél hektáros arborétum, amelyet a közeljövőben szeretnének megújítani, s ehhez segítséget ad a történelmi kertek felújítására kiírt európai uniós pályázat. Az elmúlt évtizedekben – amikor államosították a monostort – elhanyagolták a növényritkaságokat. „A bakonybéli arborétum olyan értéket képvisel, amelyet – reméljük – sokan fölkeresnek majd.”

Távolabb, a gyümölcsösben metszőolló csattog. Oda igyekszünk, de nem tudjuk, hová lépjünk. Mint dúsan megtöltött párna, úgy hever előttünk a hóvirágrét.

Váry Domonkos néhány napra érkezett önkéntesként Budapestről. „Szeretem a kertészkedést, a mezőgazdasági munkát.” Kerámiatárgyak készítésével foglalkozó családi cégükben marketingmunkát végez, „de lehet, hogy mellette beiratkozom az egyetem kertészeti szakára”. A kolostori környezet nem idegen tőle. Reggel és este részt vesz a közös imádságban. „Hívő emberként még egy ok, amiért idejöttem. Gyönyörű a természeti környezet, gyökeresen más, mint Budapest.”

Odahaza a pasaréti ferences templomba jár. „Kissráckorom óta második otthonom a ferences rendház.”

Nem tudok szabadulni az anyag érintésétől. Tenyerembe helyezem a magyar zarándokkeresztet: legyen velem, kísérjen el, a Szent Pál-i gondolatot idézve, valahányszor a testemen érzem: „Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem…”

Fényképezte: Cser István

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .