A feltámadó gyermekkori kert

Fekete István-emlékkiállítás Veszprémben

A veszprémi érseki turisztikai központban február 2-án a szalézi napok keretében emlékeztek meg nagy magyar írónk, Fekete István életéről és munkásságáról. A kiállítást Pálfalviné Ősze Judit igazgató és Léner-Pintér Sára igazgatóhelyettes rendezték. Még októberben látogatást tettek László Dezső plébánossal a dombóvári Fekete István Múzeumban. A város első látogatható gyűjteményének alapítója, Bodó Imre agrármérnök, helytörténész készséggel állt rendelkezésükre, és januárban átadott a szakembereknek több eredeti dokumentumot, festményt, szobrot, intarziát, fényképet, kéziratot, ezzel is emelve a kiállítás színvonalát. Bodó Imre a veszprémi megnyitón bemutatta a dombóvári múzeumot és a tárlatra elhozott emléktárgyakat. Ő is Göllén született, csakúgy, mint az író. Még ismerhette azokat a parasztembereket, akikkel a kis Fekete István együtt járt iskolába. A dombóvári emlékhely berendezési tárgyainak többségét a családtól kapta, illetve 2001-ben megörökölte Csermely Ottóné gyűjteményét is.

Lappangó képek tárlata

Przudzik József kiállítása Balatonföldváron

A Zichy Mihály Alkotóközösségnek még a rendszerváltozás előtt átadott, sokáig elveszettnek hitt, különféle raktárakban őrzött s a közelmúltban megtalált huszonhat festményét állította ki a napokban az idén nyolcvanöt éves balatonföldvári művész, Przudzik József. A képek, melyek az 1970–80-as években készültek, Balatonföldvár, Pél-puszta, Tapolca, Sümeg, Mencshely, Badacsony, a kunsági tanyavilág mikrokozmoszával, a Solt környéki embersorsokat sugárzó színekkel s a Balaton fényáztatta vidékén élők mindennapjaival köszöntik a látogatót.

Elek apó emlékezete

Szekeres Erzsébet textilművész és grafikus kiállítása Siófokon

Szekeres Erzsébet textilművésznek Elek apó emlékezete címmel kiállítása nyílt a siófoki Kálmán Imre Kulturális Központban. A Gödöllőn élő alkotóművész Remsey Jenőt, Remsey Ivánt, Merész Gábort és Koczogh Ákost tekinti mesterének. A textilművészet titkaiba édesanyja vezette be. Munkáin a magyar népművészet, a vallási hagyomány, a gyermekrajzok, balladák, népmesék és népi mondókák világa kel életre.

Munkáit második alkalommal láthatják az érdeklődők Siófokon. Ezúttal meseszőnyegeket, grafikákat állít ki, amiket Benedek Elek meséi ihlettek. Ha nem vesszük elő a Benedek Elek-köteteket, biztos, hogy veszítünk valamit. Benedek Elek meséiben szinte az emberiség egész történelme benne van. Meséinek alakjai lejátsszák az ember legfőbb, legalapvetőbb sorshelyzeteit. A rémségekkel, gonoszságokkal szemben mindig hatékony a segítség, érvényesül a csodák, a jóság, a hűség világának hatása. Szekeres Erzsébet vászonra vitte az Égig érő fa, Kacor király és Tündér Ilona meséjét, grafikái közül pedig több ábrázolja a Babszem Jankó, a Kecskekörmök, a Csodaszarvas vagy a Kismalac és a farkasok egy-egy jelenetét.