Lappangó képek tárlata

Przudzik József Tatabányán született. Tanulmányait 1950-ben kezdte a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol Hincz Gyula, Papp Gyula és Bencze László növendéke volt. Az anatómiai stúdiumokat Barcsay Jenőtől tanulta.

Przudzik József kiállítása Balatonföldváron

A nyolcvanas évektől Zala és Vas megyében barokk és újabb templomok nagyméretű freskóit festette, restaurálta. Emellett jelentős középkori és XVIII–XIX. századi freskókat és táblaképeket újított meg. Munkásságát őrzi a Dunántúl számos temploma, Sopron, Balatonföldvár, Rábasömjén, Mágocs, Pécs, Szekszárd. Itáliától Kanadáig számos magángyűjteményben megtalálhatók művei.

Munkásságára jellemző az erős gondolati, filozófiai alapállás. Legyen az egy korsó vagy egy fűcsomó, Przudzik a napszakokat és évszakokat, az időjárás változásait a természetelvűség és az elvonatkoztatás kettősségében ragadja meg.

Éjszakai lidérces álmai – saját vallomása szerint – reggelre már papírra, később nagyméretű lemezre, vászonra kerülnek. A valóságban édesen kék égen megjelennek a pusztulás démonai, kigyúl a szelíd égbolt, s az emberek tízezrei, milliói hullnak a pusztulás örvényeibe. A színeket a látnivalóknál mélyebb látomások determinálják. Égnek és csikorognak, izzanak vagy elsötétülnek, ahogy a képi gondolatban rejlő aggódás, gond, a lélekben uralkodó ideológiai tartalmak rákényszerítik. Festményeire a szemlélődő ember józan helyzetfelismerése és önmarcangoló válasza, érzéseinek és gondolatainak élményt keltő kifejezése jellemző.

Lényegében ilyen kényszerből születnek Przudzik József képei. Kisugárzásuk meggyötri a nézőt is. Valami reménytelen szomorúság üli meg vásznait, a düledező házak bedeszkázott ablakokkal, vagy a négy fal közé rekedt ember társtalansága és bánata takarózik bennük színekkel. Emberei csendesek: elbírják a csendet, ami csak igen kevés magába zárkózott ember átka-áldása.
Derűsebb órákban készülnek tanulmányok: öreg fákról, öreg kapukról, öreg emberekről, tájakról. Sőt táncoló lovakról.

(A tárlat augusztus 31-éig tekinthető meg Balatonföldváron, a Bajor Gizi Közösségi Ház emeleti galériájában.)

 

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .