Vallás, erőszak, spiritualitás

A kereszténység megvilágításának esélyei korunkban

 

A közelmúltban egy jeles katolikus szociológus arra kapott felkérést, hogy nyilvános beszélgetést folytasson napjaink egyik legtekintélyesebb katolikus filozófusával. A több órán át zajló – természetesen hallatlanul sokféle kérdést érintő – eszmecsere végén a társadalomtudós szűkebb körben megjegyezte, hogy nehezen elfogadható számára az a probléma, amely a legjobban aggasztotta a filozófust. Míg őt ugyanis a kereszténység globális helyzete, az egyes kontinenseken folyamatosan alakuló-változó jelenléte, modern önértelmezése, a többi valláshoz fűződő viszonya és jövőjének legalapvetőbb kérdései foglalkoztatták, addig az igen tiszteletreméltó életművet alkotó, idős filozófus számára az okozta a legfőbb gondot, hogy miért lehetnek lányok is ministránsok a szentmisén.

A posztmodern és a kereszténység

Égető szükség van ma minden olyan erőfeszítésre, amely kapcsolatot igyekszik teremteni a kereszténység és korunk általános kulturális, társadalmi, tudományos tendenciái között. A természettudományok vagy a globalizáció ugyanis gyakran olyan bizalmatlanságot kelt a kereszténységben, amely inkább ösztönös idegenkedésből, mintsem az újszerű jelenségek pontos ismeretéből fakad. Ezért a magyar olvasó számára fontos esemény, hogy Válóczy József eredeti és bátor lépésre vállalkozott, amikor megpróbálta felmérni, milyen viszony lehetséges a kereszténység és a posztmodern szemléletmód (vagy ahogyan a szerző előszeretettel fogalmaz: a posztmodern életérzés) között.