A valódi dicsőség

Virágvasárnap sokkja és egyszerűsége

Nagyon sok mindent kell tudnunk egy emberről ahhoz, hogy egyszerűen és világosan láthassuk az alakját. Csak akkor egységes a szemünkben valaki, csak akkor tudjuk, hogy kicsoda, ha megismertük lényének sokféle, széttartó, nehezen összeegyeztethető, sőt talán egymással ellentétesnek tűnő vonásait. Amíg csak futó benyomásaink, töredékes tapasztalataink, alkalmi ismereteink vannak valakiről, addig nem mondhatjuk, hogy megismertük: legfeljebb lényének egy-egy szeletéről, életének egy-egy vetületéről, alakjának egy-egy metszetéről vannak sejtéseink. Ezért lehet irgalmas Isten, hiszen ő mindenki esetében a teljes emberi alakot látja (szerteágazó kapcsolatrendszerével együtt), és a teljes emberi élettörténetet ismeri (évezredekre visszanyúló családtörténetével együtt); és ezért nem irgalmasak az emberek, hiszen csupán apró emberi részletek alapján zúdítják a másikra indulataikat.

Elhatárolódás és lényeglátás között

Scheffczyk bíboros újabb könyve magyarul

Leo Scheffczyk A katolikus hit világa. Igazság és alak címmel a hit évének kezdetére kiadott könyve nehéz helyzet elé állítja azt, aki tárgyilagos véleményt igyekszik alkotni róla, és nem kívánja beérni a hasonló kiadványokról megrajzolt képet gyakran túlságosan átható magasztalásokkal. Egyrészt a szerző ismert és tekintélyes teológusnak számít, „még ha viszonylag szűk körben is”, ahogyan a kötet elején közölt interjúban XVI. Benedek pápa fogalmaz. Másrészt Scheffczyk szellemisége a mai napig jelentős szerepet tölt be a „Krisztus Ügye” Lelki Családban, amelynek képviselői előszóval és átfogó bevezetéssel látták el a kötetet. E tiszteletet kiváltó tényezők mellett is érdemes azonban tárgyilagos igénnyel közeledni a könyvhöz.

A kereszténység és a világvallások

Összeütközések vagy új szerepek?

A gyors lefolyású és a hosszan elnyúló történelmi eseményekben egyaránt óhatatlanul meglévő kétértelműség különösen élesen nyilvánul meg a világ egységesülésének, az úgynevezett globalizáció folyamatának esetében: miközben negatív folyományai egészen szembeszökőek, pozitív velejárói közül kiemelkedik a vallások egymással való egyre mélyrehatóbb (és kétértelműségektől szintén a legkevésbé sem mentes) szembesülése, amelynek messzire visszanyúló előzményei vannak.

Szenvedés és megváltás

A kereszténység eucharisztikus életstílusáról – Gyakran úgy tűnik, hogy a kereszténységben a kérdések szellemi jelentősége fordított arányban áll szóbeli megjelenítésük gyakoriságával, azaz a legsúlyosabb kérdések jelentőségét elsősorban pontosan az jelzi, hogy az átlagos igehirdetés és a hívő reflexió egészen ritkán teszi őket tárgyává, vagy legfeljebb olyan magától értetődő gesztussal, amely éppen ellentétes kérdésességük nyugtalanító erejével.

Értelmesen gondolkodni Istenről

A Nemzetközi Teológiai Bizottság tanulmánya a teológia műveléséről

Minden gondolkodás nagysága és ereje abból fakad, hogy nem hajlandó magától értetődőnek tartani azt, ami általánosságban magától értetődőnek számít – a teológiai gondolkodás is kérdések, problémák, paradoxonok, feszültségek és rejtélyek sorát fedezi fel olyan területeken, ahol a keresztény tudat és életforma sokszor megszokott, átláthatónak vélt és további magyarázatra nem szoruló tényezők között mozog. Ráadásul teológiai álláspontok észrevétlenül is áthatják a hívő élet valamennyi dimenzióját és cselekvésformáját: a liturgiában való részvétel, az egyéni imádság, a hétköznapok kezelése, a munkavégzés, a szabadidő eltöltése, a művelődés és minden egyéb olyan – nem is tudatosított – teológiai pilléreken nyugszik, amelyekről a teológiai tudománynak konkrét álláspontja van.

Világvége?

A kiszámíthatóság apokaliptikus igénye

A II. vatikáni zsinat megnyitásának alkalmából, 1962. október 11-én mondott beszédében XXIII. János különösen fontosnak tartotta, hogy felemelje a szavát azokkal a pusztulást és romlást hirdető prófétákkal szemben (rerum adversarum vaticinatores), akik a kor körülményeiben kizárólag negatív jelenségeket hajlandók látni.

Felragyogtatni az élet szépségét

Fila Béla teológusprofesszor a kereszténység mai helyzetéről

A kereszténység visszatérte és eltűnése mellett egyaránt sok minden szól jelenleg. A helyzet azért is nehezen áttekinthető, mert egyáltalán nem világos, hogy mi a vallás jelentősége, mit ad hozzá az emberi élethez. A kereszténység mai helyzetéről kérdeztük Fila Béla teológusprofesszort.