Pedro Barrajon exorcista pap, antropológia professzor az ördögűzésről

A Die Welt német konzervatív napilap 2005. december 2-i számában interjút közölt Pedro Barrajon  – amelyből a Magyar Kurír nyomán a témához tartozó részleteket közöljük – elmondta: A katolikus egyháznak a gonoszra vonatkozó tanítása nem változott az évszázadok folyamán. exorcista pappal a római Athenaeum Pontificium Regina Apostolorum antropológiaprofesszorával (jelenleg az intézmény rektora – a szerk.), aki a gonosz lelkekről és az ördögűzésről beszélt. Pedro Barrajon az interjúban

– Mi ez a tanítás?

–A tanítás alapja a Szentírás, amely szerint Isten teremtett minden élőlényt: az embert éppúgy, mint a tisztán szellemi lényeket, vagyis az angyalokat és a gonosz lelkeket.

– A gonosz lelkeket is Isten teremtette?

– Ő teremtett mindent. A keresztény hagyomány szerint a sátán és a gonosz lelkek bukott angyalok. Olyan angyalok, akik a teremtés kezdetén fellázadtak Isten ellen.

Jegyzet

Autóbuszra vártam, kisvárosban. Bizonytalan a járat, hallottam egy dúlt arcú „pilótától”. Legyintett – amúgy fölényesen –, s továbbment. A népes várakozók közül valaki megszólalt: – Higgyék el, bár abszurd, de ezt az országot már csak a gyűlölet tartja össze.

 Próbáltam a fogalmat elemezni, töredékmondatokba szorítani. Emlékezni bizonyos „szakszerű” magyarázatokra. Például: gyűlölet, gonoszság egytestvérek, az ember értelmének, akaratának szokásos hajlama. Mindezt önzésből, önmagáért keresi. Egyetlen mondatra emlékszem pontosan, a szerzőjére nem: „Lanyhaság az oka a rosszakaratnak.” Ha szeretnék valamit tenni, milyen elhatározás vezet elgondolásaimban. Magát a történelmet hívhatjuk tanúságtevőnek: voltak, akik másokat félrevezetve, önmaguk önzését helyezték előtérbe. Mások jó úton indultak, de a hatalom, a pénz leváltotta az erényeket.

 A flow-elmélet megalkotója az emberi kapcsolatok és a család fontosságáról

Tudományosan vizsgálni és leírni a boldogságot, a bölcsességet vagy a kiteljesedést elsőre képtelenségnek tűnhet. A pszichológia egyik világhírű professzorának azonban éppen ez a szakterülete. Csíkszentmihályi Mihály „a fejlődés- és a neveléslélektan, valamint a kreativitás és a tehetségkutatás, továbbá az életmód és – minőség terén végzett tudományos munkásságáért, a pszichológiai fogalommá vált flow-állapot leírásáért, továbbfejlesztéséért” idén Széchenyi-díjat kapott, amelyet május 16-án vett át. A Claremont Graduate University (USA) professzora Budapesten járva ismeretterjesztő előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián egy közelmúltban lezárult kutatásról, Tudomány és felelősség címmel.