Biciklin a munkába

Szerző:

A Sapientia főiskola nyerte a „versenyt”

 

Az egyetemek és a főiskolák kategóriájában immár negyedszer a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskola végzett az első helyen a Magyar Kerékpáros Klub által meghirdetett Bringázz a munkába! elnevezésű, május elejéig tartó versenyen – jelentették be a közelmúltban a szervezők. A nemes „küzdelemben” közel hatszáz intézmény indított csapatot. A dolgozók és a diákok az öthetes kampányidőszakban a szervezők kimutatása szerint több mint ezerhatszáz alkalommal öltönyben és csaknem háromezerszer szoknyában, illetve szerzetesi habitusban tekertek munkahelyükre, míg gyerekkel több mint háromezer-kétszáz esetben kerékpároztak. A múzeumok versenyében a Néprajzi Múzeum dolgozói pattantak nyeregbe legtöbbször. A Sapientia főiskola rektora, Orosz Lóránt ferences szerzetes, kánonjogász (képünkön) maga is mindennap biciklivel teszi meg az utat a Margit körúti rendház és az Erzsébet híd pesti hídfőjénél lévő főiskola között, igaz, általában nem a ferencesek megszokott barna csuhájában, hanem kényelmes biciklisöltözetben, bukósisakkal és láthatósági mellényben.

    Ferences Sajtóközpont

A házasságról Nagymaroson

Szerző:

A házasság szentségével különleges kincs kerül birtokunkba – olvashattuk a tavaszi nagymarosi ifjúsági találkozó levelében. S erről beszéltek a múlt szombati találkozó előadói az életük történetéből leszűrt gondolataikkal, a templom körül s a plébániakertben megjelent – házasság előtt álló – több száz fiatalnak. Képriportunk a helyszínről.

Fotók: Kissimon István  

Mindszenty-emlékérmek átadása

Szerző:

Veres András szombathelyi megyés püspök és Andor Imre Mindszenty-kutató vehette át május 21-én, a Parlament felsőházi termében a Mindszenty-emlékérmet azon a konferencián, melyet a Mindszenty Alapítvány és a Mindszenty Társaság szervezett. Az eseményen Habsburg Mihály, az alapítvány elnöke ismertette a boldoggáavatási eljárás aktuális állását. Szőke János, az ügy viceposztulátora betegsége miatt levélben szólt a jelenlévőkhöz. A konferencia második részében a Mindszenty Alapítvány ösztöndíjasai tartottak előadásokat a bíboros tárgyi hagyatékáról, a nyilas diktatúra idején történt bebörtönzéséről, a benesi dekrétumok leállításáért kifejtett tevékenységéről, továbbá rendőrségi-hírszerzési megfigyeléséről.

Az Isten szolgája címmel megrendezett konferenciát levélben köszöntötte Schmitt Pál köztársasági elnök, aki felolvasott üzenetében hangsúlyozta: május 27-én, amikor a Vatikánban a soros elnökség kapcsán Magyarország koncertet ad XVI. Benedek pápának, Mindszenty József bíboros boldoggá avatásának ügyéről is szót fog ejteni a pápának.

Fotó: Bókay

Veres András szombathelyi megyés püspök és Andor Imre

Mindszenty-kutató vette át a Mindszenty-emlékérmet

„Mernünk kell nagyot álmodni!”

Szerző:

Orosz Atanáz a Miskolci apostoli exarchátus új püspök-exarchája

Mintegy háromezer hívő részvételével május 21-én, a miskolci Búza téri görög katolikus székesegyházban szentelték a miskolci apostoli exarchátus új püspökexarcháját, Orosz Atanázt. A szentelést a szokásoknak megfelelően három püspök végezte: Cyril Vasil érsek, a keleti kongregáció titkára, Ján Babjak eperjesi érsekmetropolita, valamint Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyés püspök. Az ünnepélyes szent liturgián rajtuk kívül magyarországi és határon túli görög katolikus és római katolikus főpásztorok, más felekezetek elöljárói, továbbá állami közméltóságok is részt vettek.

A tizenkét csillagos zászló

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel

Huszonöt éve lobog – és hála Istennek, most már nálunk is otthonos – az Európai Unió kék zászlója, körben tizenkét aranycsillaggal. Strasbourgban május 9-én meg is ünnepelték az évfordulót. Az európai egység és együttműködés azonban oly hatalmas politikai, gazdasági, kulturális és vallási – igen, vallási – fejlődés eredménye és mindig új feladatokat előíró gyümölcse, hogy vele kapcsolatban majdnem mindennek több évfordulója van. A zászlónak és a csillagos címernek is.

Tény, hogy az akkori Európai Közösség kormányfői 1955-ben milánói csúcstalálkozójukon többek között azt is elhatározták, hogy a tizenkét csillagos zászló lesz a hivatalos jelvényük. És 1956. május 29-én Jaques Delors elnök ki is tűzte azt a brüsszeli Berlaymont-palotára, hivatali épületére.

Tőke nélkül nem megy

Szerző:

   

Kevés olyan kérdése van korunk gazdaságtudományának, amiben az elmélet és a gyakorlat képviselői olyannyira egyetértenének, mint a fenti címben. Mégis, amint konkrétabban próbáljuk megfogalmazni a kérdéseket, élesen ellentétes nézetek hallhatók. És mintha Karl Marx újjászületésének lennénk tanúi: sok jó szándékú ember álmodozik arról, hogy épp a tőkeelv kiiktatásával lehetne létrehozni a szabad és emberhez méltó társadalmat.

E jelenség mélyebb okainak megértéséhez segít a Stephanus-díj idei kitüntetettje, Reinhard Marx müncheni bíboros érsek, az európai püspökkari konferencia szociális kérdésekért felelős tagjának munkája, A tőke, amit a Szent István Társulat Marx Gyula élvezetes fordításában tett hozzáférhetővé. A névazonosságra tudatosan rájátszó mű már sokadik kötete a szociológiát és társadalometikát másfél évtizede professzorként is oktató szerzőnek. De téved az, aki e bevezető alapján egy száraz, sok matematikával terhelt, jogi-társadalomtudományi bikkfanyelven írt értekezésre gondol.

Kincsünk: a szemét

Szerző:

Régen (és nem is volt az olyan régen) kincseink voltak, ma szemetünk. Dédelgetett, szeretgetett kincseink korábban évtizedekre, sőt egész életünkre szóltak, vagy legalábbis mi úgy szerettük volna. Hittünk benne. Hittünk nekik. Elhittük, hogy velünk maradnak és megtartanak. Általuk, miattuk is tudtuk, kik vagyunk.

Mik vagy még inkább kik voltak ők? Emberek: szülők, testvérek, társak, barátok, költők, írók, tévések, színészek, de utcák, boltok, kertek, játszóterek, iskolák, hitek, közösségek, filmek, könyvek, műsorok, hagyományok és szokások is.

„Ha vakok volnátok, bűnötök nem volna…”

Szerző:

Görögkatolikus lelkiség

A bizánci hagyományt követő liturgikus közösségek a húsvét utáni hatodik vasárnapon a vakon született ember meggyógyítását idézik fel. Az erről beszámoló leírás (Jn 9,1-42) János evangéliumában negyvenkét versből áll. Ebből magának a csodának az elbeszélése két vers. A többi egy küzdelem megjelenítése: egyik oldalon áll a gyógyult és a gyógyító, velük szemben a csodát befogadni képtelen, nem vakon született, de vaknak maradó, vakként élő emberek. Jézus szavai, az evangélium leírása, a liturgikus szövegek fordulatai mind-mind világossá teszik: a történetben nem csak egy vak szerepel.