Balatonfüreden már száznyolcvanhat éve rendezik meg a hagyományokkal teli Anna-bált. Ez a bál mai napig is hazánk egyik legelőkelőbb táncos eseménye, amelyet mindig a nyár derekán, az Anna-naphoz legközelebbi szombaton rendeznek.
A bál csúcspontja a bálkirálynő és udvarhölgyeinek megválasztása.
Telkibánya a Zemplén szívében található, mindössze hatszázhuszonöt lelkes kis község. A legenda szerint a múlt században még a templom gombját is színaranyból öntötték, innen az Aranygombos elnevezés. Jó tíz évvel ezelőtt jártam ott először. Akkoriban még egyetlen magyar nyelvű rádió adását sem tudtuk fogni. Televízió sem volt, újságot sem tartottak a boltban, sőt a kenyeret is előző nap kellett megrendelni, ha nem akartunk éhen maradni. A világtól elzárt helyen hajnali négykor rendszerint az erdő madarainak hangzatos szózatára és a velük versengő kakasok és kutyák közös koncertjére ébredtünk. Gyakran hallottunk harangszót is.
Meghódítani – Felfedezni – Átélni a címe egy több ezer évet életre keltő alsó-ausztriai kiállításnak, amely három helyszínen csábít időutazásra. Petronell szabadtéri múzeuma gyakorlatilag egy autentikusan újjáépített római városnegyed. Falait Ferenc József-kori ásatások alkalmával tárták fel.
Nem jó egyedül… Néhai szobrász tanárom, Konyorcsik János azt mondta nekünk, növendékeknek, hogy ő azért lakott szívesen a szentendrei művésztelepen, mert inspirálóan hatott rá a többi művészkolléga közelsége. Átjártak egymás műtermébe, látták, hogy ki hol tart az éppen aktuális munkájával, éppenséggel még meg is bírálták sokszor a látott szobrokat, érmeket, kisplasztikákat.
In memoriam Liszt Ferenc
felhőkalyibák dunyhás sátra
tartófája fényhasáb
ki itt alszik bevert-rongyosan
indulhat tovább
Ötvenkét esztendős korában, 1863-ban így vallott a kétszáz esztendeje született Liszt Ferenc a katolicizmushoz való viszonyáról: „A katolicizmushoz kötődésem gyerekkorom óta életem maradandó és meghatározó érzelme” – idézi Robert Mitscha-Eibl.
Miloslav Vlk prágai bíboros mutatta be a prágai Vysehrad negyed Szent Péter- és Pál-bazilikájában a temetési szentmisét a köztársasági elnök jelenlétében a július 7-én elhunyt hegedűvirtuóz, Antonin DvoÍák dédunokája, Josef Suk temetése alkalmából. Világsikerének csúcsa 1954-tõl 2001-ig tartott. Vlk bíboros szerint, ha „Suk mester játszott – például Stirin várkápolnájában karácsonykor –, az embernek az volt az érzése, hogy hegedűjével imádkozik.” (KAP)
Véget ér az előadás. A művésznő hosszú, elegáns, alkalomhoz illő, arisztokratikus természetességgel viselt fekete ruhában, amelyet kiemel fehér nyak- és hajéke, meghajol a közönség előtt. Az énekesnő tekintetét nem látjuk, csak sejtjük, arcán egy kis mosoly bujkál, amikor alázatosan meghajol, hogy kifejezze szolgálatát a zene és a közönség iránt. Az öröm, a megelégedettség uralja ezt a kissé mindig szomorúságra hajlamos tekintetet, amely azonban bármely pillanatban magával ragadhat, s életörömmel telivé változik.