„Az embereket kötelezni kell a jóra”

Beszélgetés Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsekkel

Bábel Balázs kalocsai érsek körül izzik a levegő. Ez nem idegességet, kapkodást jelent, hanem a teremtő akarat feszültségét: a kalocsai székesegyház körül nagy építkezések folynak. Az érseket minden arra járó tisztelettel és szeretettel köszönti. Itthon van. Szellemi mozgékonyság, figyelmes szeretet és határozottság formálja válaszait, amikor dolgozószobájában munkájáról, a közéletről és az iskolákról kérdezzük.

– Mi az, amiben a Kalocsa-kecskeméti főegyházmegye más, mint a többi?
   
– A különbség a főegyházmegye történelme: minden másban épp olyan, mint a többi. Az ország második érsekségeként alakult, két évvel az esztergomi után. Első érseke Asztrik volt, aki a koronát hozta II. Szilveszter pápától István királyunknak. Óriási tartomány volt, és ezen a tájon pusztított legtöbbet a török. Trianon elvette tőlünk az érseki tartományt, elvette az egyházmegyét, és most, 1993 óta lényegében mesterséges egyházmegye.

Hasznos bunkóliliom

A déli bunkóliliom (Cordyline australis) az agávéfélék családjába tartozik, ám annyira elterjedt az európai virágüzletekben, hogy senki sem gondol a növény távoli, ausztrál őshazájára. Elegáns megjelenése folytán minden nagyobb légterű helyiség vonzó „bútordarabjává” válik. Ám nem ettől „hasznos”, hanem attól, hogy levelei húspuhító vegyületeket tartalmaznak: az ausztrál őslakosok és a polinézek bunkóliliom-levelekbe csomagolják a húst, mielőtt forró kövön megsütik.

Kismama az Anna-bálon

Balatonfüreden már száznyolcvanhat éve rendezik meg a hagyományokkal teli Anna-bált. Ez a bál mai napig is hazánk egyik legelőkelőbb táncos eseménye, amelyet mindig a nyár derekán, az Anna-naphoz legközelebbi szombaton rendeznek.
A bál csúcspontja a bálkirálynő és udvarhölgyeinek megválasztása.

Aranygombos

Telkibánya a Zemplén szívében található, mindössze hatszázhuszonöt lelkes kis község. A legenda szerint a múlt században még a templom gombját is színaranyból öntötték, innen az Aranygombos elnevezés. Jó tíz évvel ezelőtt jártam ott először. Akkoriban még egyetlen magyar nyelvű rádió adását sem tudtuk fogni. Televízió sem volt, újságot sem tartottak a boltban, sőt a kenyeret is előző nap kellett megrendelni, ha nem akartunk éhen maradni. A világtól elzárt helyen hajnali négykor rendszerint az erdő madarainak hangzatos szózatára és a velük versengő kakasok és kutyák közös koncertjére ébredtünk. Gyakran hallottunk harangszót is.

Ahol a római császárok Hamlettel találkoznak

Meghódítani – Felfedezni – Átélni a címe egy több ezer évet életre keltő alsó-ausztriai kiállításnak, amely három helyszínen csábít időutazásra. Petronell szabadtéri múzeuma gyakorlatilag egy autentikusan újjáépített római városnegyed. Falait Ferenc József-kori ásatások alkalmával tárták fel.

„A kép a festő lelki tartalmának képe”

A Nyolcak kiállítása a Szépművészeti Múzeumban

 Nem jó egyedül… Néhai szobrász tanárom, Konyorcsik János azt mondta nekünk, növendékeknek, hogy ő azért lakott szívesen a szentendrei művésztelepen, mert inspirálóan hatott rá a többi művészkolléga közelsége. Átjártak egymás műtermébe, látták, hogy ki hol tart az éppen aktuális munkájával, éppenséggel még meg is bírálták sokszor a látott szobrokat, érmeket, kisplasztikákat.

Liszt katolicizmusa

Ötvenkét esztendős korában, 1863-ban így vallott a kétszáz esztendeje született Liszt Ferenc a katolicizmushoz való viszonyáról: „A katolicizmushoz kötődésem gyerekkorom óta életem maradandó és meghatározó érzelme” – idézi Robert Mitscha-Eibl.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.