Isten, ki mindent létbe hívsz, / Mennyek vezére, ékesen / Ruházod fénnyel nappalunk / S éljünk álmok kegyelmivel, / Hogy így megernyedt tagjaink / Munkára ajzza pihenőnk, / Enyhítse bágyadt szellemünk / S kínos siralmunk törje szét.
Szent Ágoston szerette ezt az imádságot, Szent Ambrus fényfohászát. Milánó főpapja sohasem törekedett teologizálni népszerű verseiben, folyton a szív bőségével mondta ki a legelvontabb igazságokat.
Az egyházban Keresztelő Szent János különleges tiszteletnek örvend. Neki – s rajta kívül csak az Istenszülőnek – megünnepeljük földi születésnapját is (június 24-én). Nem nyilvános, kötelező ünnepként megtartjuk fogantatása napját (szeptember 23-án). Sőt, minden keddi napot az ő tiszteletének szentelünk, s ilyenkor minden szertartás végén megemlítjük az elbocsátó imádságban. Mennyei születésnapját augusztus 29-én ünnepeljük, régebben szigorú böjttel, ma csak bűnbánati nappal.
Sokat jelent a keresztény istentisztelet megértése szempontjából, ha a történetét tanulmányozzuk. Újrafelfedezése annak igényét is kifejezi, hogy szeretnénk minél közelebb kerülni ahhoz, ahogyan Jézus és az ő nyomán az apostoli egyház hitt és imádkozott. A mai liturgiatörténeti kutatások ezért nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy megértsék és leírják azon zsidó közeg istentiszteleti szokásait, amelyben Jézus és tanítványai éltek.
Miután Péter – isteni indításra – a Tizenkettő nevében ünnepélyesen megvallotta Jézus istenségét, és a Mester a galileai halászra bízta leendő egyháza vezetését, a főapostolt meghökkentő epizód következik: Jézus megjövendöli szenvedését, kereszthalálát és feltámadását.
Múlt hétvégén kivételesen magas rangú vendége volt hazánknak: Szent István király ünnepére Budapestre látogatott a kopt ortodox keresztény egyház feje, III. Senuda alexandriai pápa, Afrika pátriárkája. Háromnapos látogatása során részt vett a Szent István-bazilikában tartott ünnepi szentmisén, másnap pedig Pestszentlőrinc-Szemere-telepen felszentelte Kelet-Közép-Európa első kopt ortodox templomát, Szűz Mária és Szent Mihály arkangyal tiszteletére.
A nyolcvannyolc éves, gyönge egészségi állapotban lévő alexandriai pápa Orbán Viktor személyes meghívására érkezett hazánkba. Miniszterelnökünk ez év februárjában, közvetlenül Hoszni Mubárak elnök bukása előtt járt az afrikai ország fővárosában, s akkor invitálta állami ünnepünkre a kopt főpapot.
Az új magyarországi nuncius, Alberto Bottari de Castello augusztus 18-án adta át megbízólevelét Schmitt Pál köztársasági elnöknek a Sándor-palotában. A hivatalos események után Schmitt Pál a palota teraszáról mutatta meg de Castello érseknek a budapesti panorámát.
„Verjetek benne gyökeret, épüljetek rá és erősödjetek meg a hitben” mottóval Madrid adott otthont augusztus 16. és 21. között a XXVI. Ifjúsági Világtalálkozónak. A programsorozat csúcspontja az esti imavirrasztást követő vasárnapi délelőtti szentmise volt, amelyet XVI. Benedek pápa mutatott be az öt kontinensről érkező mintegy kétmillió fiatal jelenlétében. A nemzetközi eseményt záró ünnepélyes szertartáson a spanyol királyi pár is részt vett. A pápa buzdította az ifjúságot: mindenütt tegyenek tanúságot Krisztusról, és a Krisztussal való találkozás örömét adják át társaiknak is. Madridban ezerhatszáz – köztük kétszázötven határon túli – magyar fiatal vett részt a közös ünneplésen. A következő ifjúsági világtalálkozóra 2013-ban kerül sor, Rio de Janeiróban. Azért nem három év múlva, mert 2014-ben Brazíliában rendezik a labdarúgó-világbajnokságot.
Szeretem a természetfilmeket, és ha csak lehet, azokra a csatornákra kapcsolok, ahol a képek távoli tájakra, legfeljebb állatkertekben látható állatok közé viszik az embert. Gyönyörködöm a szebbnél szebb képekben, de közben mindig megdöbbenve hallom a kísérőszövegben a „gyilkos” szót. Az oroszlánok lerántják a többitől elmaradt vagy a csordától elszakított kafferbivalyt, a gepárd szédületes iramban üldözi és fojtja meg végül a menekülő gazellát vagy a fiatal varacskos disznót, a dél-amerikai őserdőben a hárpia majmokat és lajhárokat zsákmányol.