„Hitből fakadó örömmel és rendületlen tenni akarással ünnepeljük az idén országalapító királyunkat, Szent Istvánt – mondta bevezetőjében a bíboros. – Hiszen támadhatnak viharok, megrázhatják válságok a társadalmat és a gazdaságot, de a szikla, amelyre Szent István épített, maga Krisztus. Ő az alap. Rá épülnek az apostolok és az egész ház, amely Isten népét jelképezi a történelemben.” Erdő Péter külön köszöntötte a fennállásának nyolcvanadik évfordulóját ünneplő Katolikus Karitász képviselőit. Mint mondta, az önkéntes emberi segítség olyan erő, amely reményt, állóképességet, optimizmust tud adni népünknek és helyi közösségeinknek.
A szentbeszédet Pápai Lajos győri megyés püspök mondta. Szent István király ezer évvel ezelőtt megalapította a magyar keresztény államiságot. „Hitet adott, egyházat szervezett, mindebből megszületett a magyar keresztény kultúra. És most azt kérdezzük: hogyan tovább?” – tette fel a kérdést a főpásztor. – Ahogyan az evangéliumban hallottuk, az okos ember sziklára épít, mert a sziklára épített ház állja a vihart, a szikla pedig Krisztus.”
Pápai Lajos beszédében szólt arról is, hogy már több nemzedék nőtt fel rendszeres vallásos oktatás nélkül. A mai világban a legnagyobb kísértés a közömbösség és a vallási szinkretizmus. Az emberből kiirthatatlan az Isten utáni vágy, de istenkeresése is megváltásra szorul. Ezért Isten is elindult, hogy megkeresse, elérje és megmentse az embert. A kinyilatkoztatás fényében tudjuk, hogy az igazság Krisztusban van. Aki Krisztusban felismerte az Isten Fiát, az igazságot, az Atya kinyilatkoztatóját, az nem léphet vissza. Ugyanezt látjuk Szent István életében is. Ennek kell megjelennie a mai keresztények életében is.
Az igazság, azaz Jézus Krisztus követése ma sem könnyű, mondta a győri püspök. Belső és külső nehézségekkel egyaránt találkozunk. A belső nehézségeket mindenekelőtt bűneink, mulasztásaink okozzák. Itt a megújulásnak egyetlen útja van: a mindennapi megtérés. Ezt szolgálja a püspöki kar által meghirdetett család éve, a rendszeres hitoktatás, a fiatalokkal, családokkal való foglalkozás, és annak tudatosítása, hogy rendszeres vasárnapi szentmise nélkül, a keresztség, a bérmálás és a házasság szentségeire való hívő készület nélkül nincs igazi keresztény élet és megújulás. S ehhez munkásokra is szükség van. Különösen papi és szerzetesi hivatásokra – emelte ki Pápai Lajos. Figyelmeztetett: a külső nehézségeket sem becsülhetjük le, hiszen ma is találkozunk a keresztényellenesség különféle formáival. Fontos azonban, hogy vállaljuk és valljuk meg meggyőződésünket, és ne féljünk.
A Szent Jobb-körmeneten az ereklye előtt az Apostoli Szentszék által elismert szerzetes- és lovagrendek, az apostoli élet társaságai, valamint a plébániák zarándokcsoportjai vonultak. A körmenetben a Katolikus Karitász mintegy háromszáz munkatársa és önkéntese – egységes öltözetben – adott hálát a segélyszervezet által végzett több évtizedes szolgálatért.
A szentmisét egy megafonba kiabáló férfi zavarta meg. Az incidensre utalva Erdő Péter bíboros záró szavaiban úgy fogalmazott: az eset arra késztet mindenkit, gondolkodjon el, milyen mélységek felett uralkodik az Isten, szerte a világban. Felidézte, hogy Lengyelországban 1971-ben egy hasonló vallási körmenetet atrocitással zavartak meg. Az emberek akkor azt kiabálták válaszként: „Mi ezt is megbocsátjuk nektek.”
Fotó: Cser
