Három irányból – Márianosztráról, Mátraverebély-Szentkútról és Máriabesnyőről – indultak szeptember 8-án gyalogos zarándokok, hogy Vácra érve, a szeptember 11-i szentmisén együtt ünnepeljék a helyi és a környékbeli hívekkel a Hétkápolna-kegytemplom alapításának háromszázadik évfordulóját. A szabadtéri oltárnál megtartott ünnepi szentmisét Varga Lajos váci segédpüspök mutatta be.
Az elmúlt időszakban Olvasóink közül többen is megkerestek bennünket, s kérdezték, küldhetnek-e egy-egy plébániai eseményről rövid, néhány soros beszámolót és egy-két fotót.
Félreértés ne essék, nem nálunk. Nagy-Britannián botránkozhattunk a minap, hogy micsoda nevelés van ott, hiszen jól szituált polgári családok gyermekei is részt vettek a zavargásokban, törtek-zúztak. Most is a britekről van szó.
Hogyan helyes tekintenünk hajléktalan embertársainkra? – kérdeztük a terület irányítására felkért két szervezet, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Menhely Alapítvány vezetőit.
Őszidőben vetések idején Kesztölc határában, a Pilisben jártam. Idős gazdaemberrel találkoztam, aki már nem fogta „az eke szarvát”. Beszédbe elegyedtünk.
Gyakran keresnek bennünket különféle ügynökök, akik szeretnének megnyerni valamilyen ügynek, pártnak vagy szervezetnek, vagy el akarnak adni nekünk valamit, s lelkesen ecsetelik, milyen előnyökkel jár, ha igent mondunk.
A zsoltárok imádkozási módját – legalábbis közösségi szinten – meghatározza az elnevezésük. A héber tehilim kifejezés (zsoltárok=tehilim) szó szerinti jelentése: „a dicséret énekei”, míg a görög pszalmói, amelyből a szláv nyelveken keresztül nyelvünkbe érkezett a zsoltár és a zsolozsma fogalma, hárfára (húros hangszerre) írt énekeket jelent.
Jézusnak minden példázata viszonytörténet, a szőlőmunkások béréről szóló is. A gazda és a munkások viszonyát munkaszerződés szabályozta: a dologidő tizenkét órás, reggel hattól este hatig tart.