Küzdelem a nők jogaiért

Ghánai bíboros a Nobel-békedíjas asszonyokról

Az oslói bizottság pénteken közzétett döntése értelmében idén Ellen Johnson Sirleaf, Libéria elnöknője, honfitársa, Leymah Gbowee, a libériai polgárháború békeaktivistája és Tawakul Karman háromgyermekes jemeni családanya, nőjogi és demokráciapárti aktivista kapta a kitüntetést, amelyet december 10-én adnak át. Az elismerések indoklásában az áll, hogy a díjazottak „erőszakmentes küzdelmet folytattak a nők jogaiért, a politikai részvételért és a békéért”.

A jótett jutalma

Önkénteseket keres a Máltai Szeretetszolgálat

Az önkéntesek bevonása a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységének egyik legfontosabb jellemzője. Mindig is az volt. A nyolcvanas évek második felében, amikor a Kozma Imre atya köré szerveződött fiatalok alkotta csoport első karitatív feladatait hajtotta végre, ott mindenki önkéntes volt.

Bódvalenke balladája

A kultúrateremtés küzdelmei és eredményei egy borsodi faluban

Kunhegyesi Ferenc festményén a cigány Krisztus mögött felismerhető a bódvalenkeiek összes félelme, nyomorúsága, kiszolgáltatottsága
Az ország egyik leghátrányosabb helyzetű, alig kétszáz lelkes települése Bódvalenke, e borsodi falu. A világtól elzárt, remény és kilátások nélkül élő, apátiába süllyedt lakóinak hétköznapjaiban két évvel ezelőtt megváltozott valami.

Melankólia Trier összművészeti apokalipszise

Nézőtér

A műfaj nem áll távol tőle, évekkel ezelőtt szóba került, hogy Bayreuthban színpadra állítja a Ringet. De félreértés ne essék, Lars von Trier nem operafilmet rendezett, legújabb alkotását, a Melankóliát azonban akár filmoperának is nevezhetnénk. Nem egyszerűen azért, mert a hosszú nyitó képsorok alatt a Trisztán és Izolda előjátéka szól, majd az egész filmet vissza-visszatérőn végigkíséri Wagner zenéje.

Meditáló romantikus

Liszt Ferenc másik arcáról

A kétszázadik évforduló az „újraelemzés” alkalma is. Ha a világkép esztétikus vizsgálatával lépünk elő, a jubiláns Lisztet, az alkotót a szubjektív mellett a transzcendens típushoz kell sorolnunk.

Lélekben gyerek maradt

Mészöly Dezső halálára

Kilencvennegyedik életévében, október 11-én Mészöly Dezső eltávozott a földi világból. A szegedi egyetem híres nyelvészprofesszorának, Mészöly Gedeonnak a gyermekeként a családi otthonból hozta magával azt a sokrétű, a klasszikus műveltséget szem előtt tartó szemléletet, amely többek között hozzásegítette, hogy az egyik legjobb műfordítóvá és Shakespeare-kutatóvá vált.

Százéves lenne Puszta Sándor

A XX. századi katolikus szellemű líra legismertebb művelői érdekes módon egy-egy jellegzetes magyar helységhez vagy tájhoz is kapcsolódnak. Sík Sándor elsősorban a gödöllői környezet és Szeged, Harsányi Lajos a Hanság vidéke, Mécs László a Felvidék iránt érzett mély vonzódást, míg a száz éve született Puszta Sándor Somogy megyéhez és annak Görgeteg nevű falujához kötődött mint sohasem feledhető s lelket tápláló szülőhelyhez.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.