A magyar országgyűlés tavaszi ülésszakán a napokban várhatóan újabb tizenhét vallási közösséget ismer el egyházként, melyekhez mind nagy világvallások magyarországi követői tartoznak. Metodisták, pünkösdisták, adventisták, nazarénusok, az Üdvhadsereg tagjai, mormonok, az Erdélyi Gyülekezet, Jehova Tanúi, anglikánok, kopt ortodoxok, az iszlám közösség, krisnások és buddhisták közösségei.
Az űrkorszak kezdete, az első műhold, a Szputnyik–1 fellövése óta most először született komoly terv a Föld körül keringő űrszemét eltávolítására. Igaz, már korábban is ismertté váltak különböző ötletek e probléma megoldására – az elektromos kerítéssel körbevett űrbéli szemétteleptől a megsemmisítő lézerágyúig –, ám azok csak elméletek maradtak.
Katona István atya, az Emmausz Katolikus Karizmatikus Közösség lelki vezetőjének életpályáját, hitbeli vállalását ismerték el idén az immár tizenegyedik alkalommal átadott Parma Fidei – Hit Pajzsa-díjjal.
A centenárium ünnepi megnyitóját február 18-án tartották meg Hajdúdorogon, a székesegyházban és a Szent Bazil Oktatási Központban. Kocsis Fülöp, az egyházmegye és Orosz Atanáz, a miskolci apostoli exarchátus püspöke meghívására Bölcskei Gusztáv református püspök, Szászfalvi László államtitkár, Csige Tamás, Hajdúdorog polgármestere, az egyházmegye és az egész magyar görögkatolikusság képviselői, egyházközségek parókusai, családjai is megjelentek.
Még ha nem akarjuk, akkor is sok minden kiderül rólunk hamvazószerdán. Gyerekként sokszor vizslattam miséről hazafelé menet, hogy kinek van hamu a homlokán, vagy hogy a menzán megette-e a társam aznap a főzelékhez a húst. Ez nem a másikra való keresztényi odafigyelés volt tőlem, inkább önmagam megnyugtatására szolgált, hogy lám-lám én megtettem, amit az egyház kért ezen a napon. No meg ilyen jelekből az is kiderült egy-egy csupán látásból ismert emberről, hogy bizony ő is katolikus.
A szentatya huszonkét új bíborost kreált a február 18-án megtartott vatikáni konzisztóriumon. Ezzel kétszáztizenháromra emelkedett a bíborosi kollégium tagjainak száma.
Sédyné Esztergár Klára igazgatónő a gyerekek érdekeiről
A Don Bosco Katolikus Általános Iskola igazgatónője, Sédyné Esztergár Klára az ünnepi készülődés közben szakított időt arra, hogy kérdéseinkre válaszoljon. Arra voltunk kíváncsiak, milyen hatással van intézményükre a most zajló, sokféle vitát, indulatot és értetlenséget szító oktatási reform.
Alapításának huszadik évfordulóját ünnepli az Albertfalvi Don Bosco Katolikus Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda. A Fehérvári úti villamossínek mellett egy szomorú korszak, a létezett szocializmus égre törő, de az eget eltakaró panelházai mellett áll a Szent Mihály-templom.