II. János Pál nagyra értékelte, és sokak véleménye szerint ma szentként tisztelnénk, ha megkeresztelkedik. Ám nem tette meg, és írásaiban részletesen megindokolta, miért – mondja Nagy Endre szociológus a Sacré Coeur-nővérek budapesti lelkiségi központjában.
Pedro Aguado általános rendfőnök a piarista hivatás évének hirdette meg 2012-t. „Ez remek lehetőség arra, hogy értékeinkről még hitelesebb tanúságot tegyünk, s hogy közben egyre jobban meg is erősödhessünk bennük” – mondja Labancz Zsolt magyarországi tartományfőnök.
Párizsban járva – némi túlzással – szinte mindenütt találkozunk magyarokkal. Azt mondják, a fővárosban és környékén legalább harmincezer honfitársunk él. A francia kultúra mindig vonzotta a Duna-táji embereket. Ady révén híressé vált „Páris, az én Bakonyom”, aztán ismert a tanár, Kuncz Aladár Fekete kolostor című könyve, aki az első világháború idején egyik pillanatról a másikra ellenséggé vált francia földön, pedig csak a nyári szünetben szerette volna magába szívni az ottani nyelv és kultúra gazdagságát.
Európában a gyermekek 15-16 százaléka túlsúlyos, illetve elhízott. Az elhízott gyermekek nagyobb része elhízott felnőtt lesz, és a legutóbbi kutatások kimutatták, hogy bizony sokszor előbb halnak meg szív- és érrendszeri szövődményekben, mint a szüleik. Különösen veszélyeztetettnek számítanak azok, akiknek zsíranyagcsere-, cukoranyagcsere- vagy vérnyomáseltéréseik is vannak, melyek már a serdülőkor előtt is megjelenhetnek.
„Ki nagyot akar, szokjék fegyelemre, / korlátok között válik el a mester, / s a szabadság a törvény adománya.” Kamasz gyerekek körében mozogva, őket tanítva újra és újra megérkezem ehhez a Goethe-idézethez. A tinédzserek ugyanis mindent megtesznek, hogy széttörjék a felnőttek által felállított korlátokat. Hihetetlenül leleményesek és kitartók a kisebb-nagyobb csínytevésekben, adott esetben szemtelenek, visszabeszélnek, próbálják megmutatni, hogy az, ami nekünk fontos, belőlük legjobb esetben is csak közömbös érzést vált ki.
A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családteológiai Intézete Beszélgetős előadások címmel sorozatot indított nemrég. Az első előadást február 23-án tartották, címe sokat sejtetően és kissé provokatívan ennyi volt: „…férfinak és nőnek teremtette…” – és ráismerne? A jó hangulatú est házigazdája, az intézet új vezetője Papp Miklós görögkatolikus parókus, morálteológus volt, maga is férj, apa. Somogyiné Petik Krisztina és Kézdy Anikó pszichológusokkal beszélgetett.
Nem ellentétes a vallásszabadsággal a quebeci iskolákban kötelező vallásóra – mondta ki a kanadai legfelsőbb bíróság a National Post tudósítása szerint. A kanadai Quebecben 2008-ban vezették be az etika- és vallásismeret-órákat, a quebeci közoktatás 1997-ben megkezdett szekularizációjának utolsó lépéseként. Két drumondvilli szülő panaszt adott be a tartományi legfelsőbb bírósághoz, mondván: az óra tananyaga nem tükrözi a család katolikus hitét. Marie Deschamps bíró a kanadai legfelsőbb bírósági döntés indoklásaként hangsúlyozta: a szülők természetesen olyan hitben nevelhetik a gyermeket, amilyenben szeretnék. (MK)
XVI. Benedek pápa február 19-én lezárt hét szenttéavatási ügyet, és bejelentette, hogy október 21-én a következő személyeket fogja szentté avatni: Maria Anna Cope német születésű szerzetesnőt (1838–1918), aki Molokai szigetén leprásokat ápolt; Anna Schäffer német misztikus nővért (1882–1925), Pedro Calungsod Fülöp-szigeteki vértanú hitoktatót (1654–1672), Kateri Tekakwithát (1656–1680), egy kanadai indián lányt, Maria Carmela Sallés y Barangueras (1848–1911) spanyol nővért, rendalapítót, Giovanni Battista Piamarta (1841–1913) olasz papot, rendalapítót, valamint Jacues Berthieu (1838–1896) francia jezsuita misszionáriust, aki Madagaszkár szigetén tevékenykedett. (KAP)