Tobisch Borbála

Nem minden allergia, ami annak látszik

Szerző:

Felkészülő

Gyermekkorban nagyon gyakoriak a kiütéses megbetegedések. Leggyakoribb okuk fertőzés, amely a leginkább vírusos, de származhat más kórokozótól is, közvetlenül vagy közvetve. Ha a kiütést láz, torokfájás vagy hasonló tünet kíséri, a diagnózis többnyire nem okoz gondot. Van azonban egy olyan vírusfertőzés, amely három napig magas, alig csillapítható lázzal jár, a harmadik nap után viszont a láz hirtelen lemegy, és az egész testen megjelenik egy apró elemű kiütés.

Miért nem nő ez a gyerek?

Szerző:

Felkészülő

Sok gyermek érkezik a rendelésre azzal a panasszal, hogy nem úgy nő, ahogy a szülők, a védőnő vagy a háziorvos elvárná. Tényleg probléma ez? Mikor forduljunk mindenképpen orvoshoz?

Ez utóbbi kérdésre egyszerű a válasz. Minden háziorvosi rendelőben vannak úgynevezett percentilis görbék, amelyek a gyermekek normális, elvárható növekedését ábrázolják, sok magyar gyermek adatai alapján. Ha e görbén a gyermek a legalsó vonal (a 3-as percentil) alá kerül, illetve ha a görbéket „átkeresztezi”, azaz nem halad párhuzamosan a többiekkel a növekedése, és egyre jobban lemarad, érdemes orvoshoz fordulni.

Hasi panaszok

Szerző:

Felkészülő

Gyermekkorban jellemzően kétféle hasmenést különböztethetünk meg. Az egyik az akut, amely hirtelen kezdődik, heves vagy kevésbé heves tünetekkel, esetenként lázzal, hányással kísérve. Ez többnyire fertőzéses eredetű megbetegedés. A másik a krónikus, hosszasan fennálló hasmenés. A kettő közt mind a diagnosztika, mind a terápia szempontjából jelentős eltérések vannak.
Az akut fertőzéses eredetű hasmenések általában néhány napig tartanak. Maga a hasmenés és a hányás tulajdonképpen védekező reakció: a szervezet így próbálja eltávolítani a bekerült toxinokat és kórokozókat.

Szomatizálás

Szerző:

Felkészülő

Mindannyian ismerjük azt a jelenséget, hogy ha például idegesek vagyunk, megfájdul a hasunk vagy a gyomrunk. Ezt nevezzük szomatizációnak: amikor lelki, idegi eredetű dolgok testi tünetként jelentkeznek. Nem is csoda ez, hiszen az ember egyszerre test és lélek, habár egy időre kicsit a modern orvoslás is elfeledkezett erről, mostanában azonban már ismét ott van minden orvos agyának szegletében a szomatizáció fogalma. Sajnos gyermekkorban is egyre gyakoribb e jelenség. Számtalan olyan gyermekkel találkozom, akinek a feje, hasa fáj, orvostól orvosig járnak vele, de a tünetek mögött nincs szervi eltérés.

Az anorexiáról

Szerző:

Felkészülő

Ha múltkori bejegyzésemben a gyermekkori elhízásról írtam, most essék szó a kóros soványságról. A kettő valójában csak tünetileg ellentétes, az ok, nevezetesen a psziché valamiféle lázadása mindkét esetben jelen lehet. Az elhízásban ez talán kevésbé jellegzetes, annál kifejezettebb az anorexiában. Hogy az evészavarok egy tőről fakadnak, mi sem bizonyítja jobban, hogy már nem egy olyan betegem van, aki elhízottnak indult, s most az anorexiával küszködünk.

A gyermekkori elhízásról

Szerző:

Felkészülő

Európában a gyermekek 15-16 százaléka túlsúlyos, illetve elhízott. Az elhízott gyermekek nagyobb része elhízott felnőtt lesz, és a legutóbbi kutatások kimutatták, hogy bizony sokszor előbb halnak meg szív- és érrendszeri szövődményekben, mint a szüleik. Különösen veszélyeztetettnek számítanak azok, akiknek zsíranyagcsere-, cukoranyagcsere- vagy vérnyomáseltéréseik is vannak, melyek már a serdülőkor előtt is megjelenhetnek.

Mindennapos testnevelés?

Szerző:

Felkészülő

A mozgás és a sport elkötelezett híve vagyok. Jónak tartom az elgondolást, hogy (szinte) mindennap legyen sport, testnevelés a gyermekek életében, hiszen betegeim körében egyre gyakrabban találkozom a mozgásszegény életmód és a rossz táplálkozás okozta elhízással. De vajon az iskolákba bevezetett mindennapos testnevelésóra megoldja ezt a problémát?