A gyermekkori elhízásról

Mi az oka ennek?

Egyrészt a genetikai örökség. Egyes elméletek szerint a háborúkat kísérő éhínségeket azok élték túl nagyobb eséllyel, akik genetikailag jobban tudtak „raktározni”. Az akkor előnyös genetikai mintázat jóléti társadalmunkban hátrányosnak bizonyul. Másrészt oka a helyzetnek a jóléti társadalom: a szükségleteket meghaladó fogyasztással és minden pszichés megterheléssel (az elidegenedéstől a válásig), melynek szinte egyenes következménye a búfelejtő, örömszerző evészet. Ehhez járul hozzá, hogy egyre többet eszünk a gyorsan fogyasztható, kevés munkát adó, „junk” kategóriájú ételekből, amelyek felé társadalmunk is terel minket.

Emlékszem: gyerekkoromban édességet alig-alig ettünk, de ha jutott az asztalra, az bizony ünnepnapnak számított. Gyerekeim osztálytársainak zsebe viszont tömve édességgel. Mindannyian üdítőt, édes teát hoznak az iskolába. Sőt, nagyon sok gyereket ismerek, aki egyáltalán nem iszik vizet. Ez nagy baj, és bizony nem a gyerek hibája! Pedig az üdítők rengeteg kalóriát tartalmaznak, még a rostos, 100%-os gyümölcslevek is, bár azoknak van valamelyes előnyük sima cukros társaikhoz képest. Vagy beszéljünk a „lopakodó kalóriákról”, a zsíros majonézről, a cukros ketchupról… hogy a gyorséttermi kínálatot ne is említsük.

A dolog egyik fele tehát az, hogy mit eszünk. A másik, hogy mennyit. Sok szülő panaszolja, hogy az ő gyereke nem eszik, mégis hízik. Amikor áttekintjük az étrendi naplót, látjuk, hogy valóban nem eszik… levest, főzeléket húsfeltéttel, gyümölcsöt. Viszont egész nap majszolgat kakaós csigát, müzliszeletet, pizzát, chipset és még sorolhatnám…

A harmadik összetevő pszichés természetű. Nagyon sok gyermek elhízása a családi szálak összekuszálódásával kezdődik. Ismert az evés önjutalmazó, örömszerző hatása. Sok gyerek ül hosszan az otthoni számítógép előtt, csupán virtuális kapcsolatot tart a külvilággal, olyannak állítva be magát, amilyen szeretne lenni: erős, bátor, vagány. S a valóság? Egy szomorú, önbizalom-hiányos, kövér kamasz, balján a kóla, jobbján a chips, belül pedig a meszesedő erek. Jól van ez így?