Isten hívására felelt

Szerző:

Könyvespolcra

A Kairosz Kiadó Miért hiszek? című könyvsorozatának nyolcvanadik, Szívemből ünnepi ének árad… című kötete Rumszauer Miklós, a kaposvári Szent József és Szent Margit-templom plébánosának életét, világunk néhány fontos kérdéséről alkotott véleményét mutatja be.

Az ügyvédből lett lelkipásztor beszámol papi hivatásának történetéről. Elmondja beszélgetőtársának, az Új Emberben rendszeresen publikáló Lőrincz Sándornak, hogy kisgyermekként igent mondott Isten hívására, ám utóbb e hívó hangot megpróbálta figyelmen kívül hagyni.

Tanúságtétel a rockzene nyelvén

Szerző:

Neal Morse koncertje Budapesten

A progresszív rockzene rajongói nagy örömmel fogadták a hírt, hogy Neal Morse júniusban Budapesten lép fel. Az amerikai zenész Spock’s Beard nevű zenekarával szerzett hírnevet, de tíz évvel ezelőtti megtérése óta már a saját útját járja. Hazánkba a Testimony 2 turné keretében látogatott, amelynek során főként a turnéval azonos című lemezét mutatja be. Eddig csak egyszer lépett fel nálunk. Akkor egy baptista imaházban adott visszafogott akusztikus koncertet, június 11-én viszont nyolctagú rockformációval érkezett – a hangzást hegedűvel, elektromos nagybőgővel és egyéb hangszerekkel egészítették ki.

A domboldalról lezuhog harmincöt hófehér angyalka

Szerző:

Színház ez vagy valóság?

A magasban egyszerre fény árad, fehér lepelöltözékben megjelenik Jézus, angyalgyerekek körülötte, ugyancsak hófehérben, s amint ereszkednek lefelé a meredek lépcsősoron, az egyes stációknál tanítványok csatlakoznak a Mesterhez. Idelent elindul egy asszonycsoport, százéves kottából tanult – anyáiktól, nagyanyáiktól örökölt – templomi siratóénekkel; svábul hangzik a csöndesen följajduló fájdalom hangja, s körbefogják a halottat: Lázár fekszik lábaiknál. Közben a nép figyel, színes, kétezer évvel ezelőtti palesztinai hangulatot idézve, s amikor Lázár az érkező Jézus szavára holtából föléled, hullámzik az ámulat és megrendültség szava: „csoda, csoda”, majd a közönséget körbefonja a kórus kikiáltó zümmögése: „Hittük, amit nem láttunk, és látjuk, amiben hittünk.”

Az iszlám-keresztény párbeszéd lehetőségéről

Szerző:


A közelmúltban a vallásközi párbeszédről szóló, Gödöllőn megtartott európai uniós konferencián a libanoni Paul Matar maronita érsekkel és Jacques El-Kallassival, a Bejrútban működő Télè Lumière keresztény televíziós csatorna igazgatójával beszélgettünk.

„Európa, mit tettél a keresztségeddel?”

– Az elmúlt két napon többször, több nyelven elhangzott az előadók szájából: ugyanannak az Istennek a teremtményei vagyunk. Ez nagyon szép. A baj az, hogy az európai országok törvényeiben semmi nyoma nincs ennek a felfogásnak. Boldog II. János Pál pápa 1980-as franciaországi látogatásakor feltette a kérdést: „Franciaország, mit tettél a keresztségeddel?” Ugyanígy feltehetjük azt a kérdést is: „Európa, mit tettél a keresztségeddel?”

Az iszlám–keresztény párbeszéd lehetőségéről

Szerző:


A közelmúltban a vallásközi párbeszédről szóló, Gödöllőn megtartott európai uniós konferencián a libanoni Paul Matar maronita érsekkel és Jacques El-Kallassival, a Bejrútban működő Télè Lumière keresztény televíziós csatorna igazgatójával beszélgettünk.

Úton a kiengesztelődés felé

– Milyen a keresztények helyzete Libanonban?

– A kereszténység kétezer éve, tehát a kezdetektől jelen van a Közel-Keleten. Az iszlám térhódítása óta a térség szinte minden országában kisebbségben élnek a keresztények. Libanon kivételt képez: jelenleg az ország népességének fele keresztény, korábban pedig többségben voltak. Abban is kivételes a libanoni helyzet, hogy nálunk az iszlám nem államvallás: a lelkiismereti szabadságot és a szabad vallásgyakorlást az Alkotmány biztosítja. A keresztények részt vesznek a közhatalom gyakorlásában is: a köztársasági elnök, és a parlamenti képviselők fele is keresztény.

A kereszténység és a világvallások

Szerző:

Összeütközések vagy új szerepek?

A gyors lefolyású és a hosszan elnyúló történelmi eseményekben egyaránt óhatatlanul meglévő kétértelműség különösen élesen nyilvánul meg a világ egységesülésének, az úgynevezett globalizáció folyamatának esetében: miközben negatív folyományai egészen szembeszökőek, pozitív velejárói közül kiemelkedik a vallások egymással való egyre mélyrehatóbb (és kétértelműségektől szintén a legkevésbé sem mentes) szembesülése, amelynek messzire visszanyúló előzményei vannak.

Innen-onnan

Szerző:

Kasper bíboros könyve az egyházról

A mai ember sem találhat reményt a hitben az egyház nélkül. Walter Kasper bíboros, volt vatikáni „ökumenizmus-miniszter”, nagy német teológus frissen megjelent, ötszáznyolcvan oldalas műve a katolikus egyházról erre a következtetésre jut, amikor bemutatja az egyházról szóló teológiai tanítást. A bíboros húsz éve készült arra, hogy Istenről és Jézus Krisztusról szóló művei után ezzel a harmadik kötettel tegye teljessé teológiai gondolkodásának bemutatását. Rottenburg–stuttgarti püspöki munkája (1989–1999) és a vatikáni egységtanács elnöki tiszte (1999–2010) idején sem hagyta nyugodni ez a maga elé tűzött feladat. Ha lassabban is, mint máskor, megírhatta új könyvét. És most, nyugalomba vonulása után egy évvel Frankfurtban bemutatta a Herder kiadásában megjelent művet. (KNA)

© 2026 Magyar Kurír - Új Ember • Készült
Magyar Kurír - Új Ember
Powered by  GDPR Cookie Compliance (opens in a new tab)
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.