„Kőre követ nap mint nap…”

Szerző:

Pesthidegkút határán áll egy gyönyörű, középkori eredetű istenháza. A Vihar- és a Csúcs-hegy közötti nyereg nyugati lejtőjén szerényen húzódik meg. Hajdan az itt lévő Gercse falu temploma volt. Az Árpád-kori település helyén ma már csak legelőket és szántókat találunk. Az első templom leégett, és jó ideig romosan állt. A XVIII. században építették újjá először. Az, hogy ez a sok viszontagságot megélt épület ma áll, elsősorban Bognár Lajos atya, Zelnik József és sok jóakaratú ember áldozatos munkájának köszönhető. A templomot Bujdosó Győző építész, az Óbudai Polgári Társaság és a Pesthidegkút Alapítvány segítségével hozták rendbe. Hosszú idő után először 1997-ben Dékány Vilmos mutatott be itt szentmisét.

Mosoly

Szerző:

Ezt a képet egyik kedves olvasónk, egy nagymama küldte. A fotó húsvétvasárnap készült Dunavarsányban, a Szent Vendel-templomban. Azt a pillanatot örökíti meg, amikor Kiss R. Sándor atya éppen beszéde végéhez ért, és az öt hónapos „friss” keresztény fiúcska „megköszönte” a keresztelőt. Kedves gesztusa mindenkit jókedvre derített. Kívánjuk, hogy a kis Boldizsárt sohase hagyja el a … Olvass tovább

Határtalanul

Szerző:

Szabad lelkek szabad falujában

Kolozsváros olyan város, Körösfői kertek alatt, Azt gondoltam, eső esik, Magyarország az én kedves hazám, Kettő szárnya van a parti fecskének – kalotaszegi, mezőségi, körösfői népdalok sorai követik egymást, vidám éneklő gyermeksereg hangja szűrődik ki az induló autóbuszból. S bár, hála Istennek, nem borult be az ég, s bús levelünket sem kell megírni, hatvannyolc jókedvű, tizenhárom éves, a határon túli magyarságot megismerni váró és vágyó diák indul útjára a Szent Margit Gimnáziumból Partium és Közép-Erdély felé a Határtalanul program keretében.

Határtalanul

Szerző:

Táncok és találkozások

A zuglói Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 7. évfolyama Erdélybe és Moldvába látogatott április 21. és 30. között a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. jóvoltából. A gyerekek megismerkedtek e különlegesen szép területek néprajzi, történelmi, irodalmi valamint földrajzi értékeivel. Élőben is megtekintették és kipróbálták a mérai, széki, magyarlapádi és moldvai néptáncdialektusokat; viszonzásul a néptánc, moderntánc és dráma tanszakosok saját műsorral kedveskedtek vendéglátóiknak. A kirándulásért és az élményszerű tanulásért köszönet a helyi szervezőknek és Juhász Katalin tanárnőnek.

Pázmány időszerűsége

Szerző:

Könyvespolcra

A napjainkban folyó Pázmány-kutatás újabb, jelentős kutatási eredménnyel büszkélkedhet: Szabó Ferenc jezsuita teológus legújabb könyve joggal érdemli ki a megtisztelő figyelmet. A szakavatott szerző olyan terület bemutatására vállalkozott, amelyet csak alapos teológiai, történelmi és irodalmi összefüggések, illetve az idegen nyelvű szakirodalom birtokában lehet feldolgozni. A szerző 1990-ban jelentette meg A teológus Pázmány című monográfiáját, amely Pázmány grazi egyetemi latin nyelvű eladásait elemezte, ahol a középpontban a „theologia scholastica” állt. Szabó Ferenc legújabb könyvében – miután hálával emlékezik meg Őry Miklós rendtársáról, aki kiemelkedő alakja volt a külföldi Pázmány-kutatásnak – már Pázmány összes latin és magyar nyelvű írását elemzi.

A Megváltó édesanyjának hiteles alakja

Szerző:

Könyvespolcra

Jézus életével összefüggésben megannyi történelmi forrással találkozhatunk. Édesanyjával, Máriával kapcsolatban is így van ez? Michael Hesemann A Názáreti Jézus – Régészek a Megváltó nyomában című könyvének írásakor jó néhány olyan lelettel találkozott, mely csak az Anyáról tudósított. Legújabb, A názáreti Mária című művében összefoglalja ezeket, és így megtudhatjuk, mit mondanak a legendák, a régészeti és történelmi emlékek Jézus édesanyjáról.

Mária a történelemnek az az asszonya, akit a legtöbbször ábrázoltak, megénekeltek. Hogyan nézhetett ki valójában? Hesemann művét egy – állítólag Szent Lukács által festett – ikon utáni nyomozással kezdi, mely az egyik legrégibb Mária-kép. A könyv borítóján is látható Maria Advocata-ikon azért érdekes, mert az Anyát még egyedül, Fia nélkül ábrázolja.

Katolikus

Szerző:

Parallax – nézetek kora

Egyszerű is, meg nem is arra a kérdésre válaszolni, ki a katolikus. Márpedig egyre többen teszik fel e kérdést, egyházon kívül és belül egyaránt.

A XVI. századi hitviták tüzében katolikus volt – kívülről tekintve – az, aki a nem megújult hitet vallotta, és aki nem csatlakozott a reformátorok vallásához, közösségeihez. Belülről nézve pedig az, aki megmaradt hűségben az egyház tanításához, püspökeihez és papjaihoz és nem utolsósorban Rómához. Pázmány Péter, aki katolizált, majd jezsuita lett, így fogalmazza meg a Szentírás és a tanítóhivatal harmóniájának katolikus tanítását: „Tehát amely dolgokat az eklézsia kihoz a Szentírásból, nem lehet azokban hamisság.” Az idézet abból a szövegből származik, melyet egy főember írt, megokolván, hogy miért tért vissza a katolikus egyházba, az eredeti szöveg szavával: „Szent Péter hajójába; a római eklézsiának kebelébe.”

Ahol „kinyílik a világ”

Szerző:


Operaházi soroló Öt opera- és két balettbemutatót, további huszonhat opera- és nyolc balettprodukciót, harmincegy hangversenyt és gálaestet, összesen mintegy négyszázötven rendezvényt kínál a Magyar Állami Operaház, illetve a remények szerint jövő márciusban újra megnyíló Erkel Színház a 2012/13-as szezonban.

© 2026 Magyar Kurír - Új Ember • Készült
Magyar Kurír - Új Ember
Powered by  GDPR Cookie Compliance (opens in a new tab)
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.