A Megváltó édesanyjának hiteles alakja

Mária életrajzát csak az evangéliumok alapján nem lehetne megírni. Szükség van másodlagos forrásokra is, jelen esetben a Mária eredete (születése) vagy más néven Jakab ősevangéliuma című apokrif iratra, amely ugyan nem lett a Szentírás része, mégis tartalmazhat fontos tanítást vagy hiteles adatot. A szerző ezúttal is igyekszik minden olyan kérdést megvizsgálni, mely a téma szempontjából érdekes lehet. Így válik fontossá, hogy a zsidó és antik szabadítóvárásban milyen szerepe volt a Szűznek, hogy állhatott-e Mária gyermekként a szentély szolgálatában, hiszen ezt a tudósok a pogány kultuszokkal való kapcsolódás miatt sokáig lehetetlennek tartották. Mi köze az esszénusoknak ahhoz a sziklapincéhez, melyben Mária született, és ez hogyan hozható összefüggésbe a Bethesda fürdővel? Mikor és hol hangzott el az angyali üdvözlet? Minden katolikus tudja, hogy a szent ház, mely a Szent Család eredeti otthona lehetett, jelenleg az itáliai Loretóban található. Hogyan került oda, milyen kapcsolatban áll egy epiruszi uralkodócsaláddal? Pontosan illeszkedik-e az Angyali üdvözlet barlangjához, mely Názáretben található? Hesemann könyve ezekre a kérdésekre is igyekszik választ adni.

A Bibliából ismert, hogy a Szent Család Egyiptomba menekült Heródes elől. Mit csináltak ott és merre jártak? A szerző meglátogatta a ma fellelhető emlékhelyeket, melyeket a kopt hagyomány számon tart. Annak is utánajárt, hogy élhetett-e Mária – ahogy Boldog Emmerich Katalin látomásaiban olvashatjuk – élete vége felé Efezusban.

Akik ismerik és olvasták Michael Hesemann magyarul is megjelent könyveit, ezúttal sem fognak csalódni. A rendkívül olvasmányos mű történetekbe ágyazva meséli el a Mária életének történelmi, régészeti emlékei utáni kutatást.

(Michael Hesemann: A názáreti Mária. Szent István Társulat, 2012)