Megérthetjük egymást

Előítéletek nélkül: szerzetes elöljáró a korszerű kommunikációról

Európában gyönyörű templomok vannak, de a fiatalok nincsenek a templomokban, hanem a számítógép előtt ülve a világhálón barangolnak. Ha ez a helyzet, akkor nekünk ott kell találkoznunk velük. A virtuális világ valóság, nem elmélet: valós személyek kapcsolatát jelenti, és a szeretet éppen úgy jelen van benne, mint a hétköznapokban. Az egyház továbbra is jelen akar lenni a mindennapokban, ezért megpróbál evangelizálni és újraevangelizálni a „digitális kontinensen” is – mondja a mexikói származású Filiberto González Plascencia, a szalézi rend kommunikációs felelőse.

Hűsítő látvány

Páfrányok az árnyékban

A páfrányok zöme félárnyékos, sötét helyeken tenyészik, de jó néhány hazai faj a szűrt fényt, olykor a napsütést is elviseli. A leggyakoribb páfrány az erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas). Szárnyas levelei negyven–százhúsz centiméter hosszúak, és olyanok, mint a finoman vert csipke. Igen ellenálló, még az átmeneti száraz időszakok sem tesznek kárt benne. A szálkás pajzsika (D. carthusiana) már kényesebb, mert csak olyan földben fejlődik, amely nem tartalmaz meszet. Ültessük nyirkos, árnyékos helyre, és ha tehetjük, öntözzük lágy vízzel. Hálás kerti dísznövénnyé válik az örökzöld erdei bordapáfrány (Blechnum spicant) is, amely nagy tömegben fordul elő nyirkos talajú erdeinkben. Mindössze tíz-húsz centiméter hosszúak a levelei, és nagyon mutatósak hó- vagy gyöngyvirág társaságában.

„Bízza magát a megbízhatóra”

Huszonöt éve szervez utakat a Makrovilág

 Madari Gyula, a Makrovilág Zarándok Utazási Iroda igazgatója sajtótájékoztatón jelentette be, hogy huszonöt éves fennállásuk alkalmából huszonöt hálaadó napot tartanak a következő egy évben. Az első alkalomra a Szent István-bazilikában, június 18-án kerül sor, ahol Veni Sancte szentmisével adnak hálát, az utolsó napon, 2012. június 16-án pedig zarándokutat szerveznek Esztergomba, a Dunán megrendezett hajós ünnepséggel.

Bacchus a kolostorkertben

Ha nem is a régi görögök boristenének, de a jókedvnek áldozhattak azok, akik ellátogattak a Vivat Bacchus Énekegyüttes koncertjére. Június 13-án a központi szeminárium csodaszép Pálos-kertjében lépett fel a tehetséges és méltán közkedvelt pécsi fiatalemberekből álló együttes. Főként bordalokat énekeltek a legkülönfélébb zenei stílusban. Hol a dzsessz, hol a blues, hol a rock and roll, hol a népdal, no és a vidámság hullámaira evezhetett velük a közönség. A koncert végén borkóstolásra is nyílt lehetőség. A belépés ingyenes volt. Az adományokat a papnevelés céljaira fordítják a szervezők, akik a Vivat Bacchus Énekegyüttes meghívásával bizton hozzásegítették a nagyérdeműt ahhoz, hogy jókedvűen adakozzék.

Gyerekszáj

Lányhagyma

Jánoskát egyszer megkértem, hogy hozzon a kamrából hagymát. Ő ezt kérdezte: fiú- vagy lányhagymát hozzak? Felébredt bennem a kíváncsiság és lányhagymát kértem, mire ő hozott egy gyönyörű, 2-3 centiméteres zöldhajtásút. „Haja” volt, azért volt lány.

Bojtorján és ligetszépe

Az egyik szúrós, a másik éjjel virágzik, közös vonásuk viszont, hogy igen értékes gyógynövények.

Bojtorján

Az erdőn-mezőn tenyésző közönséges bojtorján – vagy másik nevén bogáncs – kétéves növény. Az első évben a kerek, kiterülő tőlevelek jelennek meg, a következőben fejlődik ki a hosszú, másfél méteres magasságot elérő, elágazó szár. A lilás pamacsvirágok júniustól szeptemberig nyílnak a hajtáscsúcsokon, miközben a föld alatt mélyre fúródó karógyökereket fejleszt. A népi gyógyászatban évszázadok óta használatos a nagy, a kis és a pókhálós bojtorján gyökere.

Hetedhét határon túl

A mesékből jól ismert fordulat első elemét kapta a keresztségben a nemrég megnyílt székesfehérvári játékmúzeum. Megálmodói azt remélik, hetedhét határon túl is híres lesz a Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet által több évtizeden keresztül gyűjtött, jelenleg mintegy ötezer darabból álló kollekció, amelyet korábban a Megyeház utcában tekinthettek meg az érdeklődők.

Kétszázötven év hitének tanúja

A budafoki Kálvária

Az 1739-ben zsellérközséggé szerveződött Promontoron az 1760-as évek elején merült fel először a kálváriaállítás gondolata. A Promontoron szőlőkkel rendelkező nemes pesti városi tanácsnok, Mittermayer Tóbiás Antal azzal a kéréssel fordult a prefektúrához, hogy engedélyezzék neki és a promontori közösségnek, hogy Krisztus szenvedését megörökítő emlékhelyet létesíthessen. Az engedély megérkezését követően az akkori Schwarzenberg (Feketehegy) tetején, 1761 késő őszén állították fel a három vörösfenyőből ácsolt keresztet Krisztus és a két lator vaslemezre festett alakjával, eléjük került Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János képe.