Nyitottan a gyerekekre és a társadalomra

Ennek témái között szerepelt: a család teológiája és antropológiája, nevelés a szeretetre és a házasság előkészítése, a házastársak pasztorációja, házastársi spiritualitás, vegyes házasságok, a termékenység szabályozása, demográfia, a kiskorúak joga. Ennio Antonelli, a Család Pápai Tanácsának elnöke beszélt A család a társadalom erőforrása című kötetről, melynek ünnepélyes bemutatója szintén a világtalálkozón lesz.



Milánóban bemutatták a világtalálkozó programját, illetve az előkészítő katekézist is Család, munka, ünnep címmel, amelyet tizenegy nyelvre fordítottak le, köztük magyarra is. A kötet házaspári és csoportos beszélgetések alapjául szolgálhat.

Miért lényeges a munkát, az ünnepet a keresztény tanítás fényében vizsgálni, miért fontos a családok életstílusa? A mi családunk próbálja a maga környezetében a társadalmat építeni? Mennyire figyelünk oda a szegényekre és a rászorulókra? Milyen próbákon megy most keresztül családunk? Hogyan éljük meg ezeket? A mi szeretetközösségünk nyitott a gyerekekre, a társadalomra és az egyházra? Vasárnapunk középpontjában valóban Isten és a felebarátaink állnak? Ezeket a kérdéseket is felveti a katekézis, mely megerősíti az egyház családos tagjait, hogy szép és nehéz feladatot kaptak, mikor a családos életre köteleződtek el. „A téma összekapcsolja a házaspárt életstílusukkal: hogyan kezelik az emberi kapcsolatokat (a család), hogyan élnek a világban (a munka), hogyan teszik emberségesebbé az idejüket (az ünnep)” – olvasható a bevezetőben, amely rávilágít arra is, hogy a család tapasztalatai és a mindennapi, a világban és a társadalomban zajló élet között mennyire bensőséges a kapcsolat. A katekézis a család születésével kezdődő utat követi annak a társadalomban elfoglalt helyéig. Ezen az úton a házaspárok közös nyelvet alakítanak ki, ami végigkíséri őket egész életükön, és amire akkora szükség van, mint a levegőre vagy a vízre. A katekézis bátran fogalmaz a közös életről: új, ötletekkel teli élet megéléséről és megtapasztalásáról beszél. A gyermekek nevelésével kapcsolatban is megjelenik a kreatív élet gondolata, ehhez társul még a társadalmi felelősségvállalásra nevelés, valamint a családok külvilágra való nyitottsága. Nem idealizált családmodellel állunk szemben, hiszen a család megmérettetése, a nehézségek külön fejezetet kapnak. A veszélyeztetettség – melyet az Egyiptomba menekülő szent család is átélt – nem idegen a mai családoktól sem.

A katekézisből kiderül, hogy az egyházat valóban érdekli mindaz, ami a legkisebb sejtjében, a családban történik. Válaszol a társadalomban felmerülő időszerű kérdésekre: a genderideológiára a női, férfi különbözőségek kapcsán utal: „A két nem közötti különbség nagyon fontos, szöges ellentétben áll azzal, amit a gender-elmélet vall: ez a különbség az előfeltétele annak, hogy mindkettőjük embersége kiteljesedjen ebben a másikkal való kölcsönös kapcsolatban.” A nők családalapítás és karrierépítés közti választásának nehézségét és lehetőségeit is felvillantja a derék asszony dicsérete mentén (Péld 31,10–31). Rávilágít a férj és feleség közötti megegyezések fontosságára, arra, hogy mindkettőjüknek feladata segíteni a másik talentumainak kamatoztatásában. Újszerű a munkához való hozzáállásban annak kimondása, hogy a kétkezi munka is lehet ugyanolyan értékes, lehet ugyanolyan méltósága, mint a szelleminek.

Buzdítás. Válaszkeresés. Előkészítő katekézis – kérdéseket vet fel a családról, társadalomról, munkáról, ünnepről, amelyekre nem ad kézenfekvő válaszokat. Útjelzőket kapnak azok, akik készülnek a Családok VII. Világtalálkozójára. De nemcsak nekik szükséges tanulmányozniuk a dokumentumot, hanem minden családban élőnek, családdal foglalkozónak, családot tervezőnek.

(A katekézis elérhető a Magyar Katolikus Családegyesület honlapján a
www. katcsal.hu címen.)