Tisztás
ilyenkor már csak hangja a tücsöknek
kéklő tisztáson fönt hol hűs harmat
hull éjjelente s riadt őz hallgat
az űrben ott fönn csillagok nyüzsögnek
ilyenkor már csak hangja a tücsöknek
kéklő tisztáson fönt hol hűs harmat
hull éjjelente s riadt őz hallgat
az űrben ott fönn csillagok nyüzsögnek
a nyár tékozolva szórja kincseit
a tünékeny nesz most még tünékenyebb
a szél pár kínlódó levélen segít
többnek tűnik ami veszendőbe megy
Szeptember közepén kezdődik az Ars Sacra Fesztivál
Az Ars Sacra Alapítvány hatodik éve szervezi meg a Templomok Éjszakáját és a Szakrális Művészetek Hetét. A két eseménysorozat közös új neve Ars Sacra Fesztivál. Fővédnökei: Erdő Péter esztergom–budapesti érsek és Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök özvegye.
Százhuszonöt éve született Csáth Géza
Brenner József néven látta meg a napvilágot Szabadkán, 1887-ben, egy szebb és erősebb országban. Gyertyája hamar csonkig égett: mindössze harminckét évet élt, pedig álmok álmodója, nyugtalan fiú volt. Toronyórát lánccal, világhírt és oroszlánt: mindent akart egyszerre. „Élesre fent késeket rejtegetett szívében” – írta róla unokafivére, Kosztolányi. Egy kicsit ő lehetett Dezső rosszabbik énje, felhős tudatalattija: a kegyetlen szemű Csáth Géza.
Apja hegedűst akart belőle faragni, de neki ehhez nem volt türelme, nagy elánnal inkább festeni kezdett, ám képeit tanárai kigúnyolták. Majd aszimmetrikus ritmusú dalokat írt, mire azzal dorongolták le, hogy ez nem is zene.
A hét szentje
Nemcsak a katolikus és az ortodox, de az evangélikus és az anglikán egyházak is tisztelettel emlékeznek meg róla. A korai kereszténység „legnagyobb prédikátoraként” számon tartott szent kétségkívül nagy hatással volt az egyház és a kultúra számos területére, a liturgiától a retorikán át egészen a zeneművészetig, illetve a modern irodalomig.
Görögkatolikus lelkiség
Az egészséges szellemű családban örömmel fogadják az új gyermek érkezését. Ahol valami oknál fogva sokáig kell várakozni az új jövevényre, ott rendkívüli boldogságot jelent a megérkezése. Így volt ez Joachim és Anna családjában is. Az idős házaspár évtizedeken keresztül várakozott gyermekáldásra, imádságos lélekkel. S amikor Isten meghallgatta kérésüket, és házasságuk gyümölcseként megszületett a kis Mária, hihetetlen örömmel teltek el. A bizánci egyház himnuszköltői nem tudnak hallgatni a nagy eseményről, a túláradó örömről. Szeptember 8-án szertartásaink énekeinek alapgondolata az örvendezés. Nem csupán az idős, aggastyán szülőkre vonatkozóan, hanem egyetemesen és személyre szólóan is.
A liturgia alapelemei
A liturgia és az idő viszonyának végiggondolása után most vizsgáljuk meg a liturgia és a tér kapcsolatát, vagyis tegyük fel magunknak a kérdést: valójában hol történik az ünneplés? A II. vatikáni zsinat liturgikus konstitúciója, a Sacrosanctum concilium e kérdésre ezt a választ adja: „A földi liturgiában annak a mennyei liturgiának előízét élvezzük, melyet Jeruzsálemben ünnepelnek, a szent városban, ahová zarándokként tartunk, ahol Krisztus, a szentély és az igazi sátor szolgája ül Isten jobbján”(8.).
A Biblia üzenete
Jézus csodái: jelek. Azt jelzik, hogy Jézusban megjelent közöttünk Isten országa, vagyis az Atyaisten jóságos királyi uralma. Izajás könyve is a messiási kor jelének tekinti, hogy akkor „a süketek füle megnyílik” (Iz 35,5). Amikor pedig Isten országa majd véglegesen beteljesedik, eltűnik minden rossz, és Isten lesz minden mindenben. A Jézus által véghezvitt gyógyítások és a halottak feltámasztása ennek a jó Istennek az erejét mutatják, és a belé vetett hitet és bizalmat erősítik. Ezért első látásra furcsának tűnik, hogy több esetben, amikor Jézus csodásan meggyógyít valakit, megparancsolja, hogy erről senkinek ne beszéljenek. Vajon miért teszi?