Ma is népszerű az a hiánypótló országjáró sorozat, amely Rockenbauer Pál nevéhez fűződik. Az 1979-ben indult Másfélmillió lépés Magyarországon című műsor sokakat ösztönzött arra, hogy vándorbotot vegyenek, és nekivágjanak az Országos Kék Túrának. A sorozat folytatása is elkészült 1986-ban, sőt, idén már azt a változatot is élvezhetjük, amely harminckét év után járja be újra az egykor meglátogatott tájakat.
Könyvespolcra
Palesztináról hallva szinte mindenkinek az arab–izraeli konfliktus jut az eszébe, természetesen nem véletlenül. Amióta kikiáltották Izrael függetlenségét, azóta dúl a két nép között a háborúskodás kisebb-nagyobb megszakításokkal. Az arab lakosság egy része talán még fokozottabban szenved ennek következményeitől, mint a többiek. A keresztényekről van szó.
Bisztrai Márton kulturális antropológus őket választotta kutatásai célpontjának. Közelebbről Beit Jala keresztény közösségét vizsgálta. Ez a város a Palesztin Nemzeti Fennhatóság területén fekszik, Jeruzsálemtől tíz kilométerre, közvetlenül Betlehem mellett.
Kisgyermekeket vittek hozzá, hogy megérintse őket, de a tanítványok elkergették azokat, akik hozták őket. Ezt látván Jézus haragra gerjedt, és azt mondta nekik: Engedjétek hozzám a kisdedeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa! (Mk 10,13–14)
Új tanévre hívott a csengőszó, s a hit éve is hamarosan elkezdődik. Akadnak az országban egyházi iskolák és plébániák, ahol már javában tart a felkészülés a XVI. Benedek pápa által meghirdetett hit évére, és az ötletdömping alapján körvonalazódnak – több helyütt már el is kezdődtek – a színvonalasabbnál színvonalasabb programok. Ráadásul nem is mindegyik pénz kérdése.
Itt jönnek velem a magánnyal benépesített erdőszélen, ahol minden fa, bokor, kék üstökű csormolyaszál egy-egy dallamot rejteget.
Megértem annak a rendezőnek és szövegkönyvírónak az álmát, akik mesék alakjait, „történéseit” vitték filmre, és címül ezt választották: Egyszer volt, hol nem volt… Zsebben lapuló rádiómat bekapcsolva hagyom, s míg a norvég Sinding egyik hegedűszvitjét hallgatom (ritkán hallható az öt darab), bokrok zene-csöndje még inkább kiemeli a dallamot, amely a szünetjel után következik. A-moll szvit – jegyezte partitúrájára az északi komponista. A szójáték is zenei – a-moll, álom. Nyelvünk muzsikájából következik. Kosztolányi már megírta… Egyes festők tájképeiről mondogatják: mintha muzsikálnának.
Parallax – nézetek kora
Kelet-Európa lakosainak bő többsége ortodox. Oroszország mindenekelőtt, majd Ukrajna, Románia, Szerbia, Bulgária, Montenegró és Bosznia-Hercegovina szerb köztársasága. Az ortodox kifejezésnek több jelentése is van, attól függően, hogy milyen összefüggésben említik. Statisztikai szempontból a fenti országok lakosainak többsége a népszámláláskor és a közvélemény-kutatások alkalmával ortodoxnak vallja magát. Ez részben azt jelenti, hogy az ortodox egyházban kapott keresztséget. Részben azonban egyszerűen az adott néphez, nyelvhez, kultúrához való magától értetődő kapcsolódást fejezi ki.
Megújul Gyöngyös egyházművészeti kincstára
A gyöngyösi Szent Bertalan-templomban uniós támogatással korszerű kiállítótermeket és látványműhelyeket fognak kialakítani.
Az egyházi múzeum fontos különlegessége lesz, hogy az ötvöstárgyak és a textíliák felújítására restaurátorműhelyeket hoznak létre, amelyekben oktatás is folyik majd. Ezek látványműhelyek is lesznek: a látogatók nyomon követhetik az ötvös- és textiltárgyak készítésének és restaurálásának folyamatát.
Központi kiállítótermet alakítanak ki a liturgikus ötvöstárgyak bemutatására, egy másikban a papírból készült tárgyakat, egy harmadikban pedig a textíliákat lehet majd megtekinteni. Tervezik a Szent Bertalan-templom északi karzatának időszaki kiállítások céljára való átalakítását is.
Beszélgetés Havasi Bálint múzeumigazgatóval
Magyarország egyik legjelentősebb régészeti területét találhatjuk Keszthelytől délre, a Balaton partján. Noha közel hétezer-ötszáz éve lakott helyről van szó, az első nagyobb mérvű „fejlesztéseket” a rómaiak vitték véghez itt a IV. század második harmadában. Ekkor építették ki Valcum, azaz Keszthely-Fenékpuszta erődjét. Ezt a népvándorlás során szinte mindig lakták, így érdekes leleteket találunk e helyen a kontinuitásról, a romanizált, antik kultúrájú lakosság továbbéléséről. Az erőd legközelebb a XVIII. századi térképeken tűnik fel, majd százhuszonöt évvel ezelőtt megkezdték az első ásatásokat is. Fenékpuszta a mai napig a Balaton környékének egyik legjelentősebb ásatási területe, amelyre a Balatoni Múzeum „vigyáz”.
az éjszakába falazva vakon
csillagok csobbanását hallgatom
amint fényt fröccsentve kiszakadnak
hullámából az égi folyamnak