Gyógynövények begyűjtése

Az ősz nem csupán a gyümölcsök betakarításának ideje, hanem a gyógynövények begyűjtésének és szárításának évszaka is.

A begyűjtés és a szárítás gondos odafigyelést igényel. Soha ne tövestől tépjük ki a növényeket, hanem csupán a leveleket, a szárakat vágjuk le, vagy a bogyókat szedjük le. A csomókba kötött, névvel megjelölt leveles hajtásokat szárral felfelé aggassuk meleg, árnyékos helyre, míg teljesen megszáradnak. Ügyeljünk arra, hogy a szárításra kijelölt hely szellős is legyen. A megszáradt leveleket morzsoljuk szét, a szárakat pedig vagdaljuk apróra. Egyes növényfajoknak a gyökereit gyűjtjük gyógyászati célból. A kiásott gyökereket mossuk tisztára, aprítsuk fel, és papíron vagy textilkendőn szárítsuk meg, szintén szellős, árnyékos helyen.

Angyal Siófokon

Mostantól angyal vigyáz majd a balatoni városra. Nem is akármilyen: a béke jóságos angyala. Nem is akárhonnan: Moszkvából. A bronzszobrot a Finnugor Világtalálkozó nyitónapján avatták fel, ugyanis szeptember 5. és 7. között hazánk, illetve Siófok adott otthont a Finnugor Népek VI. Világkongresszusának. Az angyalszobor a Jótett Világa Jótékonysági Szervezet Nemzetközi Szövetségének, a Kultúra és Művészet Nemzetközi Akadémiájának, valamint az Orosz Nyelvű Írók Nemzetközi Föderációjának közös ajándéka, s a város alpolgármestere szerint a magyar és az orosz nép közeledésének, együttműködésének szimbóluma is lehet.

Szerzetesnő a célban

Madonna Buder évek óta meghökkenti a világot. Legutóbbi teljesítményéhez hasonlóra pedig még senki sem volt képes. A nyolcvankét éves szerzetes nővér a napokban teljesítette a kanadai Ironman (Vasember)-viadalt. 16 óra 32 perces eredménnyel ért célba 3,8 kilométer úszás, 180 kilométer kerékpározás és 42 kilométer futás után.

Portugál tájakon

Könyvespolcra

Váratlan meglepetések, meghitt pillanatok, humoros epizódok jellemzők e kötetre, amely a nagy sikerű Út a csillagok alatt folytatása. Tokaji Ferenc hiteles és nagyon személyes beszámolóját olvashatjuk arról az embert próbáló zarándokútról, amelyet kevesen vállalnak: a portugáliai Fatimából, „a világ oltárától” indulva jut el a vándor a spanyolországi Santiago de Compostelába. A szerző először 2005-ben vágott neki a hosszú útnak, s később többször is visszatért. Egy interjúban azt nyilatkozta: a „mi végre vagyunk ezen a világon?”, „mi értelme annak, amit teszünk?”, „hová vezet az út?” kérdésekre kereste a választ, amikor nekivágott az El Caminónak. „A magány, a fizikai igénybevétel, a természet közelsége, az órákig tartó gyaloglások meghozták a testi és lelki megtisztulást is.

Komolyan venni a játékot

Könyvespolcra

Régóta tudjuk, hogy az állandó rohanás, a zaj, a számtalan stresszforrás megnehezíti a harmonikus életritmus kialakítását. Épp ezért a mentális betegségek is egyre elterjedtebbek. A szakemberek szerint már minden negyedik embert érintenek életük egy bizonyos szakaszában. Nem kizárt, hogy nyolctíz év múlva a depresszió lesz a legáltalánosabb betegség a fejlett világban. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a mentálisan beteg szülő vagy szülők gyermekeire még inkább oda kell figyelni az intézményi szocializáció terepén, a bölcsődékben, az óvodákban, az iskolákban. Az egészséges fejlődéshez ugyanis nélkülözhetetlen valamifajta segítség, s az a gyerek, aki otthon nem kapja meg a szükséges támogatást, esetleg önmagát okolja a szülő betegsége miatt.

A nevelés százéves műhelye

Kisdiákként eleinte nehezen igazodtam el a hatalmas épület labirintusában, de aztán igen otthonosan éreztem magam benne. Amikor pedig az 1948-as évnyitón Abody Béla nyilván mások által írt beszédében odáig jutott, hogy mostantól „a szellem napvilága” ragyogja majd be iskolánkat, bizony botrányba, füttykoncertbe fulladt a szónoklata. Mi másképpen éreztük. Még azelőtt, hogy megismerhettem volna új iskolámat, pedagógus édesapámtól hallottam, hogy amikor érettségi elnökként valahol a ciszterci atyák vendége lehetett, másutt szerzett tapasztalataitól eltérően vacsora után itt nem széledt szét a tanári testület, hanem beszélgetve, esetleg tarokkozva együtt maradt.

A szó születése

Parallax – nézetek kora

Szavakkal telített, csönd nélküli világunkban a szó jelenléte olyan magától értetődő, mintha öröktől fogva lenne. Mintha világunk a szavak tégláiból épülne, s amit egymásnak jelentünk, csak szavakból állna. Még a csöndeket is szavak emléke telíti. Ám a legelső és azt követően minden további megszólalás előtt is létezik egy állapot, s hogy milyen is az, erre nem könnyű felelni.

„Az régi szép ájtatosság”

Egyetemisták terepen

Szakrális kisemlékek Komárom-Esztergom megyében a címe annak a kutatási programnak, amely – a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával – hosszas előkészítés után nyáron már a konkrét megvalósítás szakaszába lépett, két adatgyűjtő-táborozással. A kezdeményezés tartalmát és célját még inkább kifejezi az egyik ötletgazdától származó, csatlakozásra toborzó mottó, mely így hangzik: „Az régi szép ájtatosság”.

Mint a kutatásvezető A. Pál Gabriella tatabányai régész-néprajzos-főmuzeológus fogalmazott, ebben benne van a lényeg, vagyis hogy minél átfogóbb képet szeretnének nyerni a megye állított és épített szakrális emlékeiről, a fogadalmi és határkeresztektől a kálváriai képoszlopokon át a patrónusszobrokig.
A kutatás főszereplői – az őket irányító szakemberek és az adatközlő helyi lakosok mellett persze – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem csatlakozó hallgatói, akiknek kiváló nyári szakmai gyakorlat lehetett (és lehet még jó néhány évig) a közös munka.

Fotó: Ribáry Zoltán

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.