„Felmegyünk” a templom oltárához

A liturgia alapelemei

A templom térszimbolikáját, „tér-jelentését” értelmezendő nem tudjuk megkerülni a középkori miseallegória nagy felismerését, miszerint a templom, mely alapvetően a szentmise tere, lényegében a húsvéti események színtere, azon belül is főleg a kálváriáé, mivel ami akkor és ott történt, annak a szentségi megjelenítése valósul meg a mise ünneplésében. Ha a templom épületét a hosszanti szimmetriatengely mentén félbevágnánk, majd a kapott keresztmetszetet oldalnézetből szemlélnénk, azt látnánk, hogy – bármely ponton is álljon az oltár a térben – a templom két szélétől (vagyis az egyik végében lévő bejárattól, valamint a szentély végétől) az oltár felé mindkét irányból „emelkedik a padló”. Persze nem fizikailag, hanem a hit szimbolikája szerint.

Áldott Boldogasszony! Lk 1,39–45

A Biblia üzenete
Az idén egészen közel esik karácsonyhoz advent negyedik vasárnapja. Mária, a méhében megfogant Üdvözítőt hordozva szíve alatt, felkeresi idős rokonát, aki már a hatodik hónapban jár, és Keresztelő János születését várja. Örökszép jelenet a két áldott állapotban lévő asszony találkozása. Erzsébet boldognak mondja Máriát, mert hitt az angyal szavának. Az Üdvözlégyben így imádkozunk, folytatva Gábriel főangyal üdvözlését: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus!” Boldogságos Szűznek nevezzük Jézus édesanyját, vagy Boldogasszonynak. Pázmány Péter prédikációiban mindig „Bódogaszszonyt” mond, amikor Jézus anyjáról beszél. Itt emlékezzünk Szűz Mária liturgikus ünnepeinek csodaszép magyar elnevezéseire: Kisboldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Nagyboldogasszony, Sarlós Boldogasszony: ez utóbbi éppen Mária Erzsébetnél tett látogatására emlékeztet.

Egyház az évszázadokban

Könyvespolcra
A történelem hasznáról és káráról ma is sokat vitatkoznak a tudós elmék. De bármilyen érvet hoznak is fel mellette vagy ellene, annyi biztos, hogy a nagy történeteket újra és újra el kell mesélni. Nemcsak azért, hogy így szabjunk gátat a feledésnek, hanem azért is, mert az évek során felhalmozódott ismeretekből ki kell nyernünk mindazt, ami biztosan megállja a helyét. E válogatásra pedig mi sem alkalmasabb, mint amikor valaki nekiáll, és az elejétől a végéig – azaz napjainkig – megírja azt, amit már előtte oly sokan. Többek között ez is indokolja, hogy Jean-Pierre Moisset, a Michel de Montaigne Egyetem történésze közreadta A katolicizmus története című könyvét, mely a Bencés Kiadó jóvoltából most magyarul is olvasható.

Emberségre tanítanak

A Sapientia főiskola erkölcstani képzéséről
Bensőséges ünnepség keretében adták át december 15-én a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán az erkölcstan oktatására képesítő tanúsítványokat. A budapesti intézmény az elsők között, október elején indította harminc-, illetve hatvanórás tanfolyamát, amelyen olyan pedagógusok vettek részt, akik a következő tanévtől az állami általános iskola első, illetve 5–8. osztályában tanítanak majd erkölcstant. Az új közoktatási törvény értelmében ugyanis a diákoknak választaniuk kell majd, hogy szeptembertől erkölcstant vagy hittant tanulnak-e.

Iskola „A Szent” védelmében

Beszélgetés Ujházy András igazgatóval

Il Santo – A Szent. Így nevezik a padovaiak a dómot is, ahol Szent Antal, a ferences nyugszik. Ő az oltalmazója a Pilis ölelésében, Klotildligeten működő iskolának, amelynek pecsétjén ez áll: Páduai Szent Antal Általános Iskola, Gimnázium és Művészeti Iskola. Az aulában tömérdek fény, az irodában Ujházy András vegyészdoktor-igazgató fogad, aki tizenhét éve irányítja az intézményt. Természetismeretet tanít. Történeti adatokkal kezdi a beszélgetést.

– Az épület az angolkisasszonyok iskolája volt 1948-ig, amikor államosították. 1995-ig Ligeti és más titulust viselt. Ekkor visszakapta a most már Congregatio Jesuként ismert rend. A homlokzatra ezt írták: „Ward Mária iskola”. 2012-től a kedvesnővérek már nem tudták folytatni a tanítást, kevesen vannak. Ekkor vette át az intézményt a székesfehérvári egyházmegye. Kedvezményesen megvásárolta az épületet is. Egyetlen nővér maradt itt: Nobilis Anna zeneiskolai titkárnő. Jeles munkaerő.

Neki szólt a prédikáció

Keresztet állíttatott Pakson a kilencvenkét éves Hernádi Ferenc Keresztet állíttatott Pakson a kilencvenkét éves Hernádi Ferenc. Megjárta a frontot, a hadifogságot. Ahogyan mondja: a hite segítette át az embert próbáló nehézségeken.

Nemcsak történelemkönyvekből ismeri a Horthy-kort, a világháborút, a hadifogságot, a padláslesöprős ötvenes éveket és a proletárdiktatúrát. Mindezt átélte a kilencvenkét esztendős Hernádi Ferenc. Az egykori posta épületében lakik a Deák Ferenc utcában, ott, ahol annak idején dolgozott. A szolgálati lakásba 1956-ban költözött be, s később megvette az ingatlant. A trianoni békekötés évében, 1920-ban született. Mélyen vallásos, katolikus családban nőtt fel; a kalocsai jezsuitáknál tanult és érettségizett. Édesapja postai alkalmazott volt, s ő is ezt a pályát választotta.

Ha egy férfi igazán szeret

A címbeli idézet egyik kedvenc Zorán-dalomból való, s magam sem tudom miért, de már első hallásra megragadott. Talán azért, mert ebben a pár szóban annyi abszurditás sűrűsödik össze, mint egy ütősebb Örkény-egypercesben. Korunk férfiideálja kétségkívül nem a szívével hódít, de hogy mivel is igazán, azt nehéz megfejteni. Elég csak egy november végi bálra gondolnom, ahol alkalmi táncpartnereim kivétel nélkül arról panaszkodtak, hogy a kortárs legények többsége nemhogy táncolni nem tud, de még egy illedelmesebb köszönés is komoly elvárás feléjük. Nem csoda, ha a párkeresés még keresztény körökben is kitolódik a harmincas határig, netán azon is túl, s végül már annyi kompromisszum születik, hogy abból csak sok munkával válhat boldog házasság.

Röviden

Salkaházi Sárára emlékezünk.

A Szociális Testvérek Társasága Salkaházi Sára szociális testvér halálának évfordulóján megkoszorúzza a Bokréta utca 3. számú házon lévő emléktáblát. Az esemény december 27-én, 17 órakor lesz. A koszorúzás után, 18 órakor az üllői úti Örökimádás-templomban Erdő Péter bíboros mutat be szentmisét.

Hallássérültek szentmiséje.

A Duna-parti piarista kápolnában december 26-án, 11 órakor Erdő Péter bíboros mutat be szentmisét hallássérülteknek. Cím: Kalazanci Szent József-kápolna, Budapest V., Pesti Barnabás u. 1.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.