Benedek Elek születésnapján, a népmese ünnepén e hasábokon is szó esett már a mesemondás, a meseolvasás fontosságáról. Több országos meseíró-pályázatot is hirdettek ebből az alkalomból, ilyen volt például a Nagy mese vagy az Anyakanyar című internetes oldal felhívása. Gyakran hallani a televízióban, rádióban is pszichológusoktól, pedagógusoktól, hogy meséljünk mindennap gyermekünknek, mert a harmonikus személyiségfejlődéshez, a lelki egészséghez a mesék is hozzátartoznak.
December közepétől nem fáznak többé a „torony” lakói
Sólyom László harmincmillió forintos adománya Veszprémben újabb jelentős lépéshez segítette hozzá a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot. A szervezet 2009 óta próbálja új vágányra állítani a város szélén magasodó, tízemeletes – korábban „pokoli toronynak” nevezett – épület lakóinak életét, ami csak a ház rendbetétele, műszaki felújítása és részleges tatarozása révén lehetséges. De ami a legfontosabb: a szeretetszolgálat munkatársai az itt élő emberek gondjainak megértésével, velük együttműködve, köztük élve próbálnak hatni, és nem „csodamódszerekben”, hanem a jelenlét erejében, a csendes fejlődésben hisznek. Emberöltőkre terveznek, ahogyan azt a volt köztársasági elnök sajtótájékoztatójukon is hangsúlyozta.
Az amerikai Pew kutatóintézet december közepén nyilvánosságra hozott adatai szerint a világon 2,2 milliárd ember vallja magát kereszténynek, így ők alkotják a legnépesebb világvallást. A keresztények fele katolikus.
A második legnagyobb csoportot az 1,6 milliárdnyira becsült muzulmánok jelentik. (Számukat nem mindenütt tartják nyilván.) A hinduk egymilliárdnyian, a buddhisták csaknem ötszázmilliónyian vannak, a zsidó vallás pedig tizennégymillió hívet számlál.
Megszépült a herendi Euszták-templom
Advent negyedik vasárnapján a Veszprémi főegyházmegye egyik legnevezetesebb településén, a porcelán hazájában, Herenden jeles eseményre gyülekeztek a város lakói Isten szentegyházában. Márfi Gyula érsek megáldotta a plébánia gyönyörűen felújított, kívül-belül megszépült barokk templomát, amelyet a hazánkban alig-alig ismert vértanú, Euszták tiszteletére szenteltek 1779-ben.
A szent tiszteletét az itt letelepedő, zömében német ajkú (sváb) közösség hozta magával. Euszták, eredeti nevén Placidus, az I–II. század fordulóján, Traianus és Hadrianus császár uralkodása idején élt, s mint hadvezér és vadász maradt fenn az utókor emlékezetében. Annak a csodaszarvas-legendakörnek egyik alakja, amely Szent Hubert személye körül is szövődött, s amelynek egyes elemei a magyarok eredetmondájában is megtalálhatók.
Elmélet vagy élet
Egész nap zsizsegtünk, a tesóm meg én, vártuk a szentestét. Gyerekkorunkban meghatározott forgatókönyv szerint zajlott a karácsony. Délután megettük a mákos gubát, becsomagoltuk a magunk tákolta ajándékokat (testvérem fából faragott tuskócskákat, na jó, szobrocskákat, én meg papírból hajtogattam-ragasztgattam angyalkákat), majd a szobánkban tűkön ülve, egymással incselkedve vártuk, hogy a szüleink feldíszítsék az apa által – anya bosszantására – a legutolsó pillanatban beszerzett fát, s zeneszóra, egymás (illetve én, a kicsi a bátyám) után bevonulva nekiláttunk a csomagok kibontásának. Számomra nem lehetett meglepetést okozni. Szégyen s gyalázat, minden évben kikutattam az ajándékokat. (Először véletlenül bukkantam rájuk, azután meg persze már érdekelt, mit kapok.)
Aprószentek napját követően, december 29-én kezdetét vette a „Szent Péter esernyője” program. A kistarcsai templomnál Bíró László püspök megáldotta azt a befogadó kosárkát, amelyben a Szűzanya oltalmába – „Szent Péter esernyője” alá – névtelenül elhelyezheti újszülöttjét az a nehéz helyzetben lévő édesanya, aki nem tud gondoskodni gyermeke felneveléséről.
Boldog Salkaházi Sára testvér üzenete a hit évében
A hit évében Sára testvér vértanúsága különös módon ragyogtatja fel számunkra a hit erejét. Önként felajánlott élete és halála hitünk szerint és naplófeljegyzései alapján nem kudarc, hanem beteljesülése annak a boldog önátadásnak, amely a meghalt és feltámadott Krisztussal egyesült életből következik, s amely egyben tanúságot is tesz a hit igazságáról és a hitből fakadó, önfeláldozó szeretet erejéről.
Erdő Péter bíboros: tovább kell adnunk Isten szeretetét
Erdő Péter bíboros december 22-én látássérült embereknek celebrált szentmisét a budapesti Batthyány téri Szent Anna-plébániatemplomban. Karácsony napján délután a Budapesti Fegyház és Börtönben, ismertebb nevén a Kozma utcai börtönben mutatott be szentmisét fogvatartottaknak, december 26-án pedig hallássérült emberekkel találkozott a piaristák budapesti kápolnájában.
Erdő Péter szentbeszédében kiemelte: a zajos világban Isten a csend hangjaival szólítja meg a hallássérülteket. Ő az, aki erőt, reményt ad a csüggedésben, és békét teremt az emberek között. Az ő szeretetéből meríthet biztonságot ép, siket és nagyothalló.