Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1535 a 2757-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Vízkereszt

2013-02-142013-01-07 Szerző: Ivancsó István

Görögkatolikus lelkiség

A világegyház egyik legősibb ünnepe a vízkereszt. Hivatalosan epifániának (úrjelenésnek) vagy teofániának (istenjelenésnek) hívják; Nyugaton a három királyok ünnepének is nevezik. A bizánci egyházban tartalma ugyanaz maradt, mint kezdetben volt, a niceai első egyetemes zsinat (325) környékén. Ez a tartalom pedig az Úr Jézusnak a Jordánban való megkeresztelkedése, amit az ünnep fő éneke azonnal bemutat: „A Jordánban való keresztelkedésedkor, Urunk…”. Jó ezt tudatosítani egy olyan korban, amelyben örülhetünk, ha az utca embere meg tudja mondani egyházi ünnepeink tartalmát. Talán még sokan tudják, hogy karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepeljük. Azzal azonban már kevesebben vannak tisztában, hogy húsvét az ő feltámadásának ünnepe, s már alig-alig ismert, hogy pünkösdkor a Szentlélek eljövetelére emlékezünk.

Rítusok és otthonosság

2013-02-142013-01-07 Szerző: Fehérváry Jákó OSB

Szerzetesség és liturgia

A liturgiában szertartások útján közeledik hozzánk Isten s mi hozzá. Az ember rítusokkal alkalmazkodik, így alakítja magát az őt körülvevő környezethez, társadalomhoz, idejéhez, embertársához.

Antoine de Saint-Exupéry regényében a kis herceg és a róka beszélgetésének egy fontos momentuma kapcsolódik a rítusokhoz.

– Mi az, hogy szertartás? – kérdezte a kis herceg.

– Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek – mondta a róka. – Attól lesz az egyik nap más, mint a másik, az egyik óra különböző a másiktól.
Az idő végtelen folyamából a rítus hasít ki élhető és átélhető időket, teszi megszelídíthetővé és barátságossá azt, ami vad és idegen volna számunkra.

Krisztus fénye

2013-02-142013-01-07 Szerző: Székely János

A Biblia üzenete

A betlehemi csillag, túl azon a csillagászati jelenségen, amely a bölcseket Krisztushoz vezette, jelképezi magát Krisztust, az ő fényességét is. Krisztus a világ világossága (Jn 8,12), a Jákobból támadó csillag (Szám 24,17), a nemzeteknek adott fényesség (Lk 2,32). Mit is jelent Krisztus fényessége ma?
Olaszországban történt. Két fiatal nő találkozott az utcán, vagy tíz évvel az érettségijük után. Valaha osztálytársak voltak, barátnők, de nagyon különbözőek. Olga vidám, közvetlen, segítőkész lány volt, bár kissé könnyelmű. Mindenekelőtt szórakozni szeretett. Marina szorgalmas, kötelességtudó fiatal volt, de kissé hidegebb szívű. A két nő beszélgetése elég hamar arra a kisgyermekre terelődött, akit Olga kézen fogva vezetett. Kétéves volt, csupa mosolygás. Olga elmondta, hogy amikor megtudta, hogy áldott állapotban van, a gyermek apja azonnal otthagyta őket.

Következetesség és fegyelem

2013-02-142013-01-07 Szerző: Hegoczki F. Zsolt

Bodnár Zénó sífutó tizenhét évesen bizonyított a téli olimpián

Az Európai Olimpiai Bizottság friss döntése értelmében 2017-ben Győr adhat otthont az ifjúsági nyári olimpiának, s ez jelentős siker hazánk számára. Az Innsbruckban tavaly megrendezett első ifjúsági téli olimpián kilenc magyar sportoló vett részt. Közülük az egyik az akkor tizenhét, ma már tizennyolc éves Bodnár Zénó volt. A gyöngyösi Vak Bottyán János Katolikus Szakközépiskola negyedik osztályos tanulója és a Budapesti Vasas SC sportolója szép eredményt ért el sífutásban. Szívesen beszélt a versenyről, ahol hetven ország ezernél is több, tizennégy és tizennyolc év közötti sportolója mérte össze erejét tizenöt sportágban.

Piaristák a Székelyföldön

2013-02-142013-01-07 Szerző: Kozma László

Beszélgetés Kállay Emillel

– A piaristák néhány éve újra jelen vannak Erdélyben, éppen a székelység egyik központjában, Csíkszeredán. Milyen erdélyi hagyományokra tekint vissza a rend?

– A piarista rend Erdélyben is gazdag hagyományokkal rendelkezik. A Trianon utáni időktől Erdélyhez soroljuk az egykori Partiumot is, a Nagyvárad– Szatmárnémeti által jelzett ívet. 1725-ben Nagykárolyban indult meg az élet a piaristák számára, itt nyitottak iskolát, majd ezután 1717-ben Besztercén, 1730-ban Máramarosszigeten, ugyancsak 1730-ban Szentannán, 1741-ben Medgyesen, 1776-ban Kolozsváron, 1788-ban pedig Temesváron kezdtük meg az ifjúság nevelését. Nem mindegyik intézmény bizonyult tartós alapításnak, minden a gyermeklétszámtól függött. Egészen 1948-ig létezett a temesvári, a kolozsvári, a máramarosszigeti és a nagykárolyi iskola. A Székelyföldre a piaristák korábban nem jutottak el. Székelyföldhöz legközelebb Medgyes volt, ahol 1741-től 1789-ig működött piarista fenntartású iskola.

Szépség – igazsággal és hittel

2013-02-142013-01-07 Szerző: Elmer István

Találkozás Oláh Arré Éva szobrászművésszel

Belépünk a Szent Péter tér bal oldalán levő, Luigi Nervi által tervezett, VI. Pál pápa nevét viselő hatalmas terembe. Szerdánként, az általános kihallgatások alkalmával egyszerre több ezren találkozhatnak itt a szentatyával a világ minden részéről. Közel kétméteres corpus, ha jobban megnézzük, kereszt fogad a bejárat mellett. Az emberiség legnagyobb drámáját, ugyanakkor legnagyobb reménymozzanatát – a keresztre feszített Krisztust – számtalan módon ábrázolták, minden művészi értékükkel együtt szinte már „megszoktuk” a Krisztus-kereszteket. És akkor elénk kerül ez az alkotás!

A béke útja Nagyfalván

2013-02-142013-01-07 Szerző: Techet József

A Nagyfalván (ma Mogersdorf) található schlösslbergi békeút az ezredforduló válasza egy nemzetközi jelentőségű történelmi eseményre. 1664-ben, a szentgotthárdi csatában több európai ország egyesült seregei indultak harcba a török ellen. 1964-ben, a csata háromszázadik évfordulóján még fel sem merült az osztrák–magyar közös békeút létesítésének gondolata. Nálunk ekkor még javában épült a kommunizmus. Határőreink élesre töltött fegyverekkel „védték a békét”, s a túloldalon felállított, tizenöt méter magas betonkereszthez még éveken át csak gondolatban zarándokolhattak el, akik a határ innenső oldalán éltek.

Egy kérdés

2013-02-142013-01-07 Szerző: Mihályi Anikó

Felkészülő

Néhány perccel becsöngetés után érkeztem az osztályba. Nyüzsgő hangyaboly fogadott. Érződött, hogy valami fontos kérdés merült föl a gyerekek között, amin vitatkoztak. Jelentés után egyszer csak nekem szegezték a kérdést: „Tanárnő, mit gondol a homoszexuálisokról?” Egy pillanat alatt kellett mérlegelnem, valódi érdeklődésből fakad-e a kérdésük, vagy csak így akarják megúszni a házi feladat ellenőrzését. Végül úgy döntöttem, válaszolok, mindegy, mi motiválja őket. Vannak ugyanis olyan kérdések, amelyek mellett tanárként nem mehetünk el, mert fontosabbak az aznapi tananyagnál.