Százéves a Magyar Cserkészszövetség
Hazánkban 1910-ben jöttek létre az első cserkészcsapatok, két esztendővel később, 1912. december 28-án pedig a budapesti Kálvin téri református templomban megalakult a Magyar Cserkészszövetség. Az évforduló napjának délelőttjén az Országház Felsőházi termében emlékülést rendeztek, melynek keretében megnyitották a hazai cserkészet centenáriumi évét.
Az Új evangelizáció útjai
Csak az lehet sikeres az új evangelizáció szolgálatában, aki világosan látja a teljes missziós folyamatot. Célunk nem csupán az, hogy hitre vezető ösztönzéseket adjunk a nem hívőknek, hanem hogy elvezessük őket a megtérésre. Ennek a folyamatnak az „eredménye” pedig a Krisztus kegyelmében megújult, újjászületett ember. Egy olyan személyiség, aki teljesen átértékelte addigi sorsát, múltját, elhatározta, hogy szakít bűneivel, és életét tudatosan az igazságra alapozza. Sajnos nagyon sokan nem láttak még egyházunkban ilyen gyökeres, drámai életváltozást. Ezért kíséri sok helyen csendes kétkedés a missziós erőfeszítéseket. Sokan úgy gondolják, hogy evangelizációnk eleve kudarcra ítéltetett. Vagyunk mi, a hívők belterjes és családias köre, meg a sok-sok kívülálló, akik egyáltalán nem kíváncsiak ránk…
Teremtésvédelem
Szomorú tény, hogy vizeink az egész világon mindenütt, így itthon is egyre nagyobb veszélyben vannak.
Vízkészleteink 97,5 százalékát sós víz alkotja. A fennmaradó 2,5 százaléknyi édesvíz is hatalmas mennyiség, ám ennek csak a töredéke hasznosítható: a legnagyobb – hozzáférhetetlen – készletek ugyanis mintegy hetvenöt százalékban az északi- és déli-sarki jégtakaróban találhatók. Talán kevéssé ismert tény, hogy a legnagyobb vízhasználók nem a háztartások, és még csak nem is a mezőgazdaság, hanem az ipar. Becslések szerint a fejlett ipari országok jelenleg kétszer, háromszor annyi vizet fogyasztanak, mint amennyit a természetes vízkörforgás biztosítani tud, így egyre inkább felélik a felszín alatt húzódó tartalékokat is. A legnagyobb vízigényű ágazat a villamosenergiaipar, amely az összes ipari felhasználás egyharmadát (!) teszi ki. Ez azonban nem ment fel bennünket a felelősség alól, hiszen az ipari termelés célja a fogyasztók, azaz a mi egyéni igényeink kielégítése.
Van még jó hírünk
Az aracsi pusztatemplom különleges műemlék – nemcsak azért, mert a Délvidék egyik legkorábbi építészeti emléke, de azért is, mert a kilencvenes évektől a vajdasági magyarság szimbólumává, nemzeti zarándokhelyévé lett.
Taizéi találkozó Rómában – Alois testvér levele Afrikából
A Roger testvér által alapított taizéi közösség ma is minden év végén nemzetközi ökumenikus találkozót szervez egy-egy európai nagyvárosban. E találkozók középpontjában a kiengesztelődés áll, illetve a nemzetek közötti bizalom és párbeszéd erősítése. A mostani összejövetelt Rómában tartották, december 28. és január 2. között. A taizéi közösség a római egyházmegyével közösen készítette elő az eseményt, amely több tízezer fiatalt gyűjtött egybe. A „bizalom zarándokútjának” ezen az állomásán sok száz magyar fiatal is jelen volt: elzarándokoltak az apostolok sírjához, a katakombákba, és közösen imádkoztak XVI. Benedek pápával.
Bízzuk újra életünket Krisztusra: így hangzik a keresztények B. ú. é. K. köszöntése december végén, január elején. Talán ez a legnagyobb feladatunk és az egyetlen reményünk: hittel rábízni magunkat. De gondoljunk bele, milyen nehéz elszakadni attól a gondolkodástól, hogy én formálom a sorsom, saját erőmmel alakítom a karrieremet, gondoskodom magamról, a családomról. Az erős és egészséges ember kultuszát hirdetik a reklámok is, a magabiztosan mosolygó emberét, akinek nem kell segítség, mert megáll a maga lábán. Mindannyian szeretnénk egy kicsit ilyen erősnek látszani, és elrejteni mások elől esendőségünket.
XVI. Benedek pápa a javak megosztásáról és az ajándékozás logikájáról
A pápa január elsejére, a béke 46. világnapjára írt üzenete rövid szintézise az egyház társadalmi tanításának, továbbá kézikönyv a katolikusok társadalmi és politikai szerepvállalásának gyakorlásához. A szentatya a nyolc boldogság programját kínálja fel a világban dúló rosszal szemben, amelynek újabb és újabb megnyilvánulásai a véres konfliktusok, a háborús fenyegetések, a feszültségek és az ellentétek. Ezek okai a gazdagok és a szegények közötti egyre növekvő különbségek, az önző és individualista gondolkodásmód, valamint a féktelen pénzügyi kapitalizmus. A nemzetközi terrorizmus és bűnözés különféle formái mellett a békét veszélyeztetik azok a fundamentalista és fanatikus irányzatok is, amelyek kiforgatják lényegéből a vallást, mely eredendően arra hivatott, hogy elősegítse az emberek közötti kapcsolatokat, a közösség létrejöttét és a megbékélést. Továbbra is fennáll az éhínség drámája: az élelmezési válság sokkal súlyosabb a pénzügyi krízisnél – hangsúlyozza a pápa. Egyre gyakrabban sérül a vallásszabadság. Sajnos napjainkban az ősi keresztény hagyományokkal rendelkező országokban is megsokszorozódnak a vallási türelmetlenség jelei, különösen a keresztényekkel szemben.