Vagyis a református testvér Kazinczy Ferencé, a nyelvújítóé. 1826 februárjában Stettner Györgynek (írói nevén Zádor) ezt írta levelében: „Képzeld – mert úgy hiszem, nem fogod hallani szavamat részvéttel és javallás nélkül – a múlt holnapban egy iskolai könyvet dolgozék. Feleségem két legifjabb fiamat, kinek egyike Bálint nyolc, Lajos öt esztendős, Bibliai históriákkal múlatgatja. Minthogy ő azokat franciául tanulta a Klastromban (Bécsben) s most magyarul kell mondania sokszor elakad a beszédében, s magyar könyvet kért rá. Hübnerünk (…) ügyetlen beszéde (…) elakasztja. Egy hét alatt kész vala nálam Hübner úgy, hogy a gyermek egy kevés gyakorlás után saját szavaival elmondhassa, amit olvasott, vagy olvastatni hallott.” A felvilágosodás szellemében gondolkodó író, költő, nyelvész életének rejtett ideje volt ez, akinek Lajos fia a szabadságharc mártírja lett.

Pillantás a XIX–XXI. század művészetébe

„Paul Cézanne bonyolult alkotó: »Az impresszionizmusból valami szilárdat, állandót akartam csinálni, olyat, mint a múzeumok művészete « – vallotta” – olvasható e talányos megállapítás a budapesti Szépművészeti Múzeum Cézanne és a múlt című, nemzetközi érdeklődést is kiváltó időszaki kiállításának ajánlójában. Egy biztos, a pályakezdő, útkereső Cézanne merész és „elvadult” képeit nézve sokkal inkább a fauves-ok juthatnak eszünkbe, semmint a késő romantikát legyűrő lírai impresszionisták. Az erőteljes ecsetvonásokat, a festékkel nem fukarkodó vaskosságot, a komor, szürke gomolygást később váltja fel a visszafogottabb, kiegyensúlyozott és egyéni cézanne-i stílus. Az érett csendéletek (köztük a Szépművészetiben őrzött A tálaló is), a portrék, táj- és életképek majdhogynem konzervatívnak tűnnek mellbevágó ifjonti zabolátlansága és mainak ható korai munkái után.

Oscar Niemeyer emlékére

Ha a „modern” építészetről esik szó, általában csak fanyalognak az emberek. Óriási méretű üveg-, vas- és betonkolosszusok jutnak eszükbe. A túl magas, hideg falak sokszor riasztóan hatnak, kevéssé vonzanak bennünket. Ilyet látunk a budapesti Kálvin téren is, ahol a többségében a XIX. században épült házak közé beépítettek néhány füstszínű üvegből és vasból összeszerelt irodaházat. Túlzott méreteikből adódóan elnyomják a körülöttük lévő kisebb, régebbi, részben klasszicista épületeket. Talán nem véletlen, hogy a turisták majdnem mindig az óvárosokat keresik fel, a régi házak hangulata, könnyű átláthatósága, emberi léptéke vonzóvá teszi az ódon városnegyedeket.

Szvit Kalkuttai Teréz anyának,
női és férfi hangra
(Részletek)

Reggeli áhítat

karcsú testű tigris a porban
magasba zúg a napkorong
lányok dalolnak öles fák közt
virágfüzér szárijukon
árkok mélyén elárvult testben
ifjú gyermek és öreg él
mondjad Uram miért e sok kín
gondolj rájuk a holnapért

Ikonok a nyugati egyházban

Római katolikus templomainkban, otthonainkban ma már megszokott, hogy jelen vannak a keleti egyház hagyományos szentképei: az ikonok. Sokan fognak ecsetet, és iratkoznak be különböző ikonfestő tanfolyamokra. Ám felmerül a kérdés, hogy római katolikusként vajon tisztában vagyunk-e azzal, mit jelent az ikon, és mi a szerepe a vallásgyakorlatban. Terdik Szilveszter művészettörténészt kérdeztem minderről, aki abban is segítséget nyújtott, hogy megismerjük azt a szellemiséget, amelynek jegyében fogantak és fogannak ma is az ikonok.

– Január 20-áig látható a Római Magyar Akadémián az a mai magyar ikonfestők alkotásaiból rendezett kiállítás, amely a múlt esztendő végén nyílt, és amelynek Ön volt a kurátora. Hogyan kerültek a latin kereszténység fővárosába magyar ikonok, és milyen Nyugat-Európa viszonya hozzájuk?

– A Hajdúdorogi egyházmegye 2012-ben ünnepelte alapításának századik évfordulóját. A Római Magyar Akadémián egy tudományos konferenciát tartottak e témáról. Ennek kísérője volt az a tárlat is, amely a mai magyar ikonfestészetet mutatja be. Az ikon nemcsak a keleti egyházak öröksége, hanem a nyugatié is. A képtisztelet lényegét a hetedik egyetemes, vagyis a II. niceai zsinat fogalmazta meg teológiailag, 787-ben. Mégis az utóbbi századokban igen változó volt a nyugati kereszténység viszonya a képekhez, a protestantizmus hatására többször erősödött fel a képellenesség.