Ünnep az életünkben

Szerzetesség és liturgia

A II. vatikáni zsinat óta szívesen nevezzük liturgiánkat ünneplésnek (celebratio). És valóban, a liturgia ünnepet teremt az életünkben.
Minden ünnep megtöri az idő kérlelhetetlen körforgását. Ilyenkor időt hagyunk arra, ami számunkra lényeges: Istenre, embertársainkra, akiket szeretünk, akikkel egy közösségbe tartozónak tudjuk magunkat. Figyelmünket olyan eseményekre fordítjuk, amelyek hitünk szerint döntő befolyással voltak életünkre, s amelyeknek még ma is érezzük hatását.

Ahogy Isten szeret Lk 2,41–52

A Biblia üzenete

Az a szülő, aki már megélte, mit jelent egy bevásárlóközpontban, nagy tömegben egy pillanatra szem elől téveszteni a gyermekét, megérti a féltést és szorongást, amelyet Mária és József érezhettek, amikor nem találták Jézust a hazafelé tartó zarándokmenetben. Három napig keresték, mire ráakadtak Jeruzsálemben, a templomban. A szülői szeretet háromnapos keresztre feszülése volt ez.

János apostol december 27.

A hét szentje

Amikor János apostolra gondolunk, legtöbbünknek a szeretett tanítvány megnevezés juthat az eszébe. Különleges kapcsolatot jelöl ez – mást, mint ami a többi apostolhoz kötötte a Mestert. Jánosban szemlélhetjük Jézus emberségét: azt a Jézust, aki sírt barátja halálakor, aki nem akarta egyedül hagyni édesanyját, akinek nemcsak tanítványai, de barátai is voltak. Aki annyira szerette egyik apostolát, hogy megkímélte a mártírhaláltól. Persze, ki tudhatja, hogy a végigküzdött hosszú élet vagy a vértanúság a könnyebb…

Betlehemi csillag

Görögkatolikus lelkiség
Azt a helyet, ahol az emberiség és az egész világ Megváltója született, márványpadlóba vésett nagy ezüstcsillag jelzi a betlehemi születés barlangjának bazilikájában. A padlón található a csillag! Nem a mennyezet vagy akár a mennybolt magasában, hanem a földön, az ember szintjén. Mintha ez a tény már önmagában is azt akarná jelenteni, hogy a végtelen Isten, amikor emberré lett, sorsközösséget vállalt velünk.

„Felmegyünk” a templom oltárához

A liturgia alapelemei

A templom térszimbolikáját, „tér-jelentését” értelmezendő nem tudjuk megkerülni a középkori miseallegória nagy felismerését, miszerint a templom, mely alapvetően a szentmise tere, lényegében a húsvéti események színtere, azon belül is főleg a kálváriáé, mivel ami akkor és ott történt, annak a szentségi megjelenítése valósul meg a mise ünneplésében. Ha a templom épületét a hosszanti szimmetriatengely mentén félbevágnánk, majd a kapott keresztmetszetet oldalnézetből szemlélnénk, azt látnánk, hogy – bármely ponton is álljon az oltár a térben – a templom két szélétől (vagyis az egyik végében lévő bejárattól, valamint a szentély végétől) az oltár felé mindkét irányból „emelkedik a padló”. Persze nem fizikailag, hanem a hit szimbolikája szerint.

Áldott Boldogasszony! Lk 1,39–45

A Biblia üzenete
Az idén egészen közel esik karácsonyhoz advent negyedik vasárnapja. Mária, a méhében megfogant Üdvözítőt hordozva szíve alatt, felkeresi idős rokonát, aki már a hatodik hónapban jár, és Keresztelő János születését várja. Örökszép jelenet a két áldott állapotban lévő asszony találkozása. Erzsébet boldognak mondja Máriát, mert hitt az angyal szavának. Az Üdvözlégyben így imádkozunk, folytatva Gábriel főangyal üdvözlését: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus!” Boldogságos Szűznek nevezzük Jézus édesanyját, vagy Boldogasszonynak. Pázmány Péter prédikációiban mindig „Bódogaszszonyt” mond, amikor Jézus anyjáról beszél. Itt emlékezzünk Szűz Mária liturgikus ünnepeinek csodaszép magyar elnevezéseire: Kisboldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Nagyboldogasszony, Sarlós Boldogasszony: ez utóbbi éppen Mária Erzsébetnél tett látogatására emlékeztet.

Egyház az évszázadokban

Könyvespolcra
A történelem hasznáról és káráról ma is sokat vitatkoznak a tudós elmék. De bármilyen érvet hoznak is fel mellette vagy ellene, annyi biztos, hogy a nagy történeteket újra és újra el kell mesélni. Nemcsak azért, hogy így szabjunk gátat a feledésnek, hanem azért is, mert az évek során felhalmozódott ismeretekből ki kell nyernünk mindazt, ami biztosan megállja a helyét. E válogatásra pedig mi sem alkalmasabb, mint amikor valaki nekiáll, és az elejétől a végéig – azaz napjainkig – megírja azt, amit már előtte oly sokan. Többek között ez is indokolja, hogy Jean-Pierre Moisset, a Michel de Montaigne Egyetem történésze közreadta A katolicizmus története című könyvét, mely a Bencés Kiadó jóvoltából most magyarul is olvasható.

Emberségre tanítanak

A Sapientia főiskola erkölcstani képzéséről
Bensőséges ünnepség keretében adták át december 15-én a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán az erkölcstan oktatására képesítő tanúsítványokat. A budapesti intézmény az elsők között, október elején indította harminc-, illetve hatvanórás tanfolyamát, amelyen olyan pedagógusok vettek részt, akik a következő tanévtől az állami általános iskola első, illetve 5–8. osztályában tanítanak majd erkölcstant. Az új közoktatási törvény értelmében ugyanis a diákoknak választaniuk kell majd, hogy szeptembertől erkölcstant vagy hittant tanulnak-e.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.