Az egész embert nézve

Hit és egészség

Hadd kezdjem egy példával. Egy reumatológiai osztály kis kórtermében két asszony fekszik. Orvosi állapotuk közel azonos, hasonló fájdalmaik, mozgási panaszaik vannak, egyformán duzzadtak, deformáltak az ízületeik. Egyikük a takarót magára húzva, tele haraggal néz rám az ágyból, a másik mosolyogva mutatja, milyen aranyos kis kezeslábast köt hamarosan születő unokájának. Orvosi szemmel, leleteik alapján mindketten egyformán betegek – mégis érezzük, hogy a második mintha „egészségesebb” volna. Aki már kísért betegeket Lourdes-ba, jól ismeri azt a „gyógyulást”, amikor nem történik fizikai csoda, mégis megbékélten, derűsen tér haza az, aki keresztjével indult a zarándoklatra. Pedig a fizikai állapota nem változott. Ezért a medikuskoromban tanult WHO-definícióhoz, miszerint az „egészség testi, lelki és szociális jóllét”, hozzátenném a spirituális szót. Az egészség testi, lelki, szociális és spirituális jóllét.

Készül a beás Biblia

Márk evangéliuma már a beás nyelv egyik nyelvjárásában is olvasható, s most fordítják Lukács evangéliumának válogatott történeteit. A beás bibliafordítási munkáról Komlósiné Sümegi Nóra, a Wycliffe Bibliafordítók Egyesületének tagja mesél, aki 2010 óta tanulja a beás cigány népcsoport nyelvét.

A beások közötti evangelizációs szolgálat több mint öt évvel ezelőtt kezdődött meg Bob Hitching és felesége, Nancy elköteleződése és munkája nyomán – mondja a bibliafordító. – A házaspár egy amerikai missziósszervezet segítségével indult el, hogy az életeket átformáló örömhírt, Jézus Krisztus semmi máshoz nem hasonlítható, szabadító üzenetét közvetítse egy olyan elhagyatott embercsoportnak, amelyhez alapvetően senki nem közeledik. A beások számára Jézus több lehet bármilyen más reménynél.

A hit „böjtje”

Ijesztő számokat hallunk, olvasunk naponta a világ éhezőiről, de a hazai éhezőkről is. Ám legalább ennyire ijesztőek azok az adatok is, amelyek társadalmunkban a túlsúlyosak arányáról szólnak.

Bizony nehéz ebben a világban a böjtről szólni, annyira elvesztette értékét. Még a keresztények gondolkodásában is sokszor csak odáig terjed a böjtölés fogalma, hogy „pénteken húst ettem”. Mit tudunk arról, hogy a péntek bűnbánati nap? Mit jelent a böjt az életünkben?

Apaképem

Soha nem pofozott föl. Összesen három-négy alkalommal náspángolt el, és állított sarokba. Mindegyik eset okára emlékszem, mert nem haraggal, hanem magyarázattal kaptam. A pofonról azt tartotta, hogy a gyerek arcát megütni megalázó. Az ő szemében a büntetés a nevelő kudarcát jelentette, és azt jelezte, hogy a szülőnek nem volt elég tekintélye arra, hogy helyes irányba igazítsa gyermekét, vagy a tanár nem tudta lekötni a diákok érdeklődését.

Jog az élethez – a fogantatástól

A katolikus családegyesület támogatja az Egy közülünk kezdeményezést

Állásfoglalást tett közzé a Magyar Katolikus Családegyesület (MAKACS) elnöksége február 13-án az Egy közülünk európai polgári kezdeményezésről. Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családreferens püspöke a dokumentumban kifejti: az elnökség üdvözli a kezdeményezést, s támogatja az annak magyarországi koordinálását vállaló Együtt az Életért Közhasznú Egyesületet.

Az akadályok áldássá válhatnak?

Felkészülő

Ági: Életünk során utunkba kerülhetnek olyan kövek, amelyek látszólag akadályozzák továbbhaladásunkat. Ilyenkor álljunk meg, és beszélgessünk el Istennel a „kőről”! S ha a találkozás a Jóisten és köztünk létrejön, minden kő áldást hozhat az életünkbe. Hasznos, ha gyermekeink beleláthatnak igazi életünkbe, ha figyelemmel kísérhetik küzdelmeinket, türelmes vagy türelmetlen várakozásunkat egy-egy adódó nehézség megoldása során.

Irgalom

Felkészülő

„Tudom, nehéz gyerekkorod/gyerekkora volt…” Ugye, sokszor hallottuk már ezt a mondatot, és mi is voltunk már olyan helyzetben, amikor ezt mondtuk. Sokféleképpen lehet hangsúlyozni: empátiával, iróniával, viccesen, kényszeredetten, gúnyosan. Ám bárhogyan is ejtsük ki ezeket a szavakat, általában nem gondolunk a mondat tartalmára. Pajzsként használjuk magunk és a másik ember között, s rövidre zárjuk ezzel a mélyebb találkozás lehetőségét.

Isten szolgája

Sándor István szalézi szerzetes, vértanú az életben és a filmvásznon Február 22-én mutatták be az Isten szolgája – Sándor István című dokumentumfilmet a Terror Házában, a szalézi szerzetes emlékére tartott ülésen. Sándor István 1953-ban halt vértanúhalált, boldoggá avatása folyamatban van.
„Leginkább egy időutazáshoz tudnám hasonlítani a forgatást. Amikor Sándor István vallatásának felvételénél beléptünk a kihallgatószobába, minden nagyon valóságosnak tűnt” – mondja Almási Annamária, a szerzetesről készült film egyik statisztája. A Dér András rendezte dokumentumfilm címszerepét Orth Péter játssza, de megjelenik a vásznon Lux Ádám színművész és Bíró Lóránt szalézi szerzetes is, megannyi szalézi fiatal mellett. A stáb a forgatás kilenc napja alatt több eredeti helyszínt járt be: megfordult Szolnokon, ahol Sándor István született, a Clarisseumban, ahol szerzetesi éveit töltötte, valamint az Andrássy út 60. alagsorában, ahol kínzói vallatták. A filmben játékfilmes elemek is feltűnnek.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.