Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1470 a 2750-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Szigorúan ellenőrzött életek

2013-02-22 Szerző: Koncz Veronika

Mélységes mély a múltnak kútja – idézzük gyakorta Thomas Mann nagy regényének első sorát. Kabay Barna és Petényi Katalin dokumentumfilmjét, a Szigorúan ellenőrzött életeket nézve a híres könyv második sora is eszébe jut az embernek, amely így szól: Ne mondjuk inkább feneketlennek?

A kommunizmus diktatúrája mintha csakugyan feneketlen mélységű volna. Huszonhárom évvel a vasfüggöny lebontása után is számtalan titkos, titkolt, vagy talán már fel sem kutatható tény ragadt annak a bizonyos feneketlen kútnak a mélyén. Mindazzal, ami mégis napvilágra hozható, lassú (talán túl lassú) folyamat eredményeként szembesülünk. Még mindig keveset tudunk a korról, amelynek örökösei vagyunk, amelynek bevallatlan bűnei nem is sejtjük, milyen erővel nyomják a vállunkat.

A magyar fiatalokért

2013-02-22 Szerző: Elmer István

Sándor István szalézi szerzetest Szolnokon, a belvárosi templomban keresztelték. Itt végezte a fémipari szakiskolát, majd – immár szerzetesjelöltként – a szaléziek újpesti nyomdájába került. Február 22-én a Terror Háza Múzeumban emlékeztek meg róla. Megnyílt a pályafutását bemutató kiállítás, és levetítették Dér András dokumentum-játékfilmjét Sándor István, az örökfogadalmas szalézi szerzetes életéről és haláláról.

A mártírsorsú zirci apát

2013-02-22 Szerző: Rosdy Pál

A matematika tanárai alighanem ritkán tartoznak a népszerű pedagógusok közé. Legfeljebb felnőtt fejjel szokta őket dicsérni a legtöbb diák, akárcsak az édesapák szigorúságát. A Sopron vármegyei Endréden (a mai Fertőendréden) 1895-ben, tízgyermekes földműves családban született Hadarits Kálmán, a későbbi Endrédy Vendel zirci apát nemcsak testalkatánál fogva volt tiszteletet parancsoló ember, tehetsége és emberszerető személyisége tette igazán azzá.

Imádság humorért

2013-02-22 Szerző: Elmer István

Brusznyai József atya az internálásról és élete leghatásosabb prédikációjáról

Éppen húsz esztendeje annak, amikor Brusznyai József atyával Börtönkereszt című könyvemhez interjút készítettem. Most Kállón találkozunk, tizenharmadik esztendeje itt él a nyugalmazott lelkipásztor. József atya ugyanazzal a frissességgel fogad, azzal a finom humorral, amely egész életét végigkíséri. Pedig hosszú évtizedek komornak bizonyultak. Mint mondja, éppen a humor, a derű segítette át a nehéz helyzeteken. Ma is naponta elmondja Sík Sándor versét: Imádság humorért. Mielőtt leülünk beszélgetni, József atya megmutatja házi tornatermét. A fészerben glédában áll a rengeteg hasított fa. Kilencvenegy évesen ma is maga hasítja a téli tüzelőt. Tizenkettedik alkalommal neki adományozzák a Parma Fidei kitüntetést a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából. Az ünnepségre a dunakeszi Szent Mihály-templomban kerül sor – ahol közel harminc évig szolgált – február 23-án. József atya életútját aligha lehet röviden áttekinteni, az alábbi emlékezés életének a kor nyomorúságával leginkább súlyosbított idejére tér ki. A megfogalmazás visszaadja József atya töretlen humorát, életszeretetét és minden szörnyűség ellenére megbocsátásra képes keresztényi lelkületét.

Hídépítő iskola Komáromban

2013-02-22 Szerző: Ribáry Zoltán

Országjáró

Kettős évfordulóhoz érkezett e tanévben a komáromi Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda. Előbbi intézményrész tizenöt, az utóbbi tíz éve tölti be küldetését a határvárosban. Peredi Ágota igazgató szavai szerint a környék igazi missziós terület, ezért köszönettel tartoznak Pápai Lajos megyés püspöknek, aki újraalapította a katolikus oktatás-nevelés helyi színterét. A helytörténet szerint az intézményi krónika az 1760-as években gyökerezik, amikor a szőnyi plébánia volt a szervező központja a helyi elemi iskolai oktatás-nevelésnek. Az azóta eltelt hosszú időből most maradjunk az igazán hányatott múlt századnál – kértük némi múltidézésre az intézmény vezetőjét.

– Miután Komárom részben Csehszlovákiához került, az itteni, 1887-ben elkészült közvetlen jogelőd iskola épületegyüttesének állagmegőrzése egyre nagyobb gonddá vált, bezárás fenyegette az intézményt. Ekkor, 1923-ban lett a város országgyűlési képviselője gróf Klebelsberg Kuno, aki a leromlott állapotot „kultúrbotránynak” minősítette. Segítsége hathatós volt. 1925 és 1926 között készült a római katolikus elemi leányiskola és zárda, a mai iskolánk, itt tanultak a lányok, nevelődtek az óvodások, éspedig az Isteni Megváltó Leányai Kongregáció nővéreinek felügyeletével. Az új iskolaépület nyugati szárnyának földszintjén kápolnát is kialakítottak. Ez a kis miséző- és imahely napjainkban is intézményünk szíve-lelke, ékköve. A kezdeteket jelentő, az 1700-as évek második feléből megmaradt és később némileg bővített régi elemi iskolai épületben foglalkoztak a fiúkkal, míg az új fiúiskola, a mai óvoda 1939-ben épült.

Győri Egyházmegye

2013-02-22 Szerző: Új Ember

Országjáró

Kapcsolat Műhely

A nevelés, illetve önnevelés hatékonyságáról lesz szó február 25-én, 18 órától a Klastrom Klubban (Győr, Zeichmeister u. 1.). Az előadást Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, iskolaigazgató, négygyermekes anya tartja.

Szombathelyi Egyházmegye

2013-02-22 Szerző: Új Ember

Országjáró

KÉSZ-előadás Körmenden

Tíz éve avatták boldoggá Batthyány-Strattmann Lászlót. A jubileum alkalmából Gyürki László pápai prelátus, nyugalmazott plébános tart előadást Hogyan fejlődött Batthyány László életszentsége? címmel március 12-én, 18 órától a körmendi polgármesteri hivatal nagytermében.

Mit ér az ember?

2013-02-22 Szerző: Veres András

Országjáró

Életünk a bioetika tükrében

Joggal érezheti úgy bárki, hogy méltatlan feltenni egy ilyen kérdést. Az ember nem tárgyiasítható, méltánytalan lenne anyagiakban meghatározni élete értékét. A provokatív címet Ady Endre ihlette, aki Az ős Kaján című versében azt kérdezte: „Mit ér az ember, ha magyar?” Minden nemzeti, nemi vagy társadalmi jellegtől elvonatkoztatva mi is bátorkodunk feltenni a kérdést: Mit ér az ember? Sajnos korunk gondolkodásától nem áll távol az efféle kérdésfelvetés. Sokan munkaereje, társadalmi helyzete vagy műveltségi szintje alapján próbálják értékelni az embert. Egészen biztos, hogy a címben felvetett kérdésre másképpen ad választ a filozófus, a természettudós, a teológus, az orvos, a művész, a hívő vagy a hitetlen ember.