Eszközként használt ember
Világ-nézet katolikus szemmel
Felejthetetlen élményem volt 1957 tavaszán a Madách Színházban Németh László Széchenyi-drámájának előadása. Néhány hét után be is tiltotta a hatalom. Noha a mű már 1946-ban megjelent nyomtatásban, mégis úgy hatott, mintha a szerző a friss történelmi események hatására írta volna. Az egymást követő nyílt színi tapsok közül az egyik akkor csattant fel, amikor Széchenyi döblingi társaságából távozott a besúgó Babarczy ezredes, és a beállt csendet Lonovics érsek törte meg: „Én nem is Világos miatt féltem a magyarság sorsát, hanem hogy ennyi a Babarczy.”