Szíria keresztútja

Nem lehet biztosan tudni, kik voltak az emberrablók. A libanoni angol nyelvű hírszolgálat, a Ya Libnan szír forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a támadást egy, a bostoni merénylőkkel is kapcsolatban álló csecsen terroristacsoport hajtotta végre. Paolo Dall’Oglio olasz jezsuita szakértő azonban cáfolja ezt az állítást a Daily Star bejrúti lap hasábjain, és arra hivatkozik, hogy a hamis hírt a damaszkuszi kormány terjeszti.

Ferenc pápa április 23-án kiadott nyilatkozatában elítélte a tragikus eseményt, és követelte a szíriai polgárháború békés tárgyalások útján történő rendezését.
A szentatya már korábban is tájékozódott a szíriai helyzetről, különösen a keresztényeket érintő erőszakról. Április 19-én III. Ignatius Youssif Younan szír katolikus pátriárkával tárgyalt, előző nap pedig III. Gregorios Laham damaszkuszi melkita pátriárkát fogadta. Szíriában a polgárháborút megelőzően mintegy százezer szír katolikus élt.


A szíriai helyzet tragikus bonyolultságára jellemző, hogy a nyugati államok és a hagyományos szövetséges orosz diplomácia eddig egyaránt a helyzet kiéleződéséhez járult hozzá, és nem a békés rendezéshez. Szíria vonatkozásában egyáltalán nem beszélhetünk „arab tavaszról”. Bassár el-Aszad elnök apjától örökölt rendszerében ugyan viszonylagos békében élhettek a keresztények, de az ország kétségtelenül diktatórikus berendezkedésű volt és maradt. Lázadó ellenfelei között viszont egyre meghatározóbb szerephez jutnak a fundamentalista muzulmánok. A szélsőséges dzsihádisták és a militáns Al-Nusra front tagjainak térnyerése miatt a keresztények egyre kevésbé élhetnek szabadságukkal, és sokszor kerülnek életveszélyes helyzetekbe.

Szíriában nincs már biztonságos, nyugodt hely. Demokráciáról, emberi jogokról, szabadságról nem beszélhetünk. A halálos áldozatok ezrei között nem csupán katonák és lázadó fegyveresek vannak, hanem polgári lakosok, férfiak, asszonyok, gyerekek, keresztény papok, iszlám imámok és sejkek egyaránt. A fegyverszállítás bármelyik oldalra csak a pusztulást növeli, nem visz közelebb a megoldáshoz.

A szíriai Deir ez-Zor városában áprilisban megsemmisült a ferences templom és a hozzá tartozó kolostor – jelentette a Fides hírügynökség. Ez volt eddig az egyetlen, még épen maradt templom az Eufrátesz-parti városban. Egyesek szerint lázadók vették be magukat a templomba, amelyet ezért a kormánycsapatok felrobbantottak. Mások szerint autós robbantás történt. A környékről mindenesetre már elmenekültek a keresztények.

António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint jelenleg egymillió-háromszázhatvanezer szíriai állampolgár van menekültstátuszban. Ha ez így folytatódik, akkor az év végére három és fél millió lesz a menekültek száma. Laham pátriárka szerint eddig mintegy négyszázezer keresztény menekült el az országból, és több mint ezer keresztényt öltek meg.

Ignace Juszuf Junan, a szír katolikusok antiochiai pátriárkája április 19-én, a Ferenc pápával folytatott megbeszélései után nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak: „A szíriai válság huszonöt hónapja dúl. Nagyon összetett a helyzet. A válságot nem fegyveres harcokkal, hanem a párbeszéden át vezető kiengesztelődéssel kell megoldani. Bár mindez nehéznek tűnik, egyáltalán nem lehetetlen”– hangsúlyozta a pátriárka.

Samir Nassar damaszkuszi maronita érsek megfogalmazása szerint a keresztényeknek Szíriában „két keserű kehely közül kell választaniuk: meghalni vagy menekülni”.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..