„Mentünk, tekertünk és bíztunk…
Közeleg a nyár, amely a zarándoklatok ideje is. Leginkább busszal vagy repülővel, gyorsan és kényelmesen érkezünk a szent helyekre. Általában ott kezdjük a zarándoklatot, ahol az a hagyományos értelemben véget ér. „Megspóroljuk” a küzdelmes kilométereket, s utunkat nemritkán össze is kötjük egy kellemes turisztikai élménnyel. Nem bűn ez. A szent helyek így is megszólítják az embert. De a hagyományos értelemben vett (s ma újra felelevenedő) zarándokút mást jelent. Nagyon mást. Három bencés szerzetes, Halmos Ábel, Vincze Iván és Gergely Gellért tavaly ősszel kerékpárral indult el a Szentföldre. Közülük most két testvér osztja meg velünk élményeit.
– Honnan jött az ötlet, hogy biciklivel induljanak el Jeruzsálembe?
Halmos Ábel: A közösségem, a bakonybéli Szent Mauriciusz- monostor 2010 karácsonyán, az ötvenedik születésnapomon megajándékozott egy szentföldi úttal, amelyre akkor már be is fizettek. Nagy meglepetés volt ez nekem, és igen örültem, mert régóta szerettem volna elzarándokolni Jeruzsálembe. Ugyanakkor csoportos buszos vagy repülős utazásra nem vágytam. A testvérek ezt készséggel megértették. A gyalogos zarándoklat, mivel sok időt és energiát vett volna igénybe, nem jöhetett szóba, de a biciklis igen. Hálás vagyok a testvéreknek, hogy a két hónapot igénylő útra engem mint perjelt „elengedtek”. Egyedül nem mertem nekivágni. Elsőként Iván testvér csatlakozott hozzám. Ő lett az út gyakorlati és technikai megtervezője.
Vincze Iván: Én pedig azt mondtam Ábelnek, hogy két testvér törékeny, biztosabb a három. Így megkértük Gellért atyát, hogy tartson velünk.
Magasan képzett fiatalok kontra házasság és gyermekvállalás
Érvek és tények – a számok tükrében
Ha teljesülnének a fiatalok házasságkötéssel és gyermekvállalással kapcsolatos vágyai, egy évszázadra megoldódnának a népesedési problémák Magyarországon – derült ki a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet legfrissebb kutatásából. A legtöbben ugyanis szeretnének házasodni, s nem is egy gyermeket vállalnának. Miért van az, hogy ennek ellenére egyre kevesebben nősülnek vagy mennek férjhez, egyre későbbre halasztják a gyermekvállalást, és egyre kevesebb gyermeket szülnek? Temesváry Zsolt, az intézet munkatársa május 16-án, a Családpolitikai és Kutatási Igazgatóság budapesti konferenciáján rávilágított: főként a magasan képzett fiatalok körében jellemző mindez. Lássuk hát a statisztikát!
A védőfaktorokról I.
Felkészülő
A korán jött nyárban elárasztanak bennünket a reklámok. A napozókrémek újabb és újabb fajtái kelletik magukat, ígérve, hogy megóvnak minket minden ártalmas sugárzástól, irritációtól, leégéstől, sőt még bőrünk öregedésétől is…
A segítőintézmények nyár eleji leggyakoribb hívástípusa, problémafelvetése a szülők részéről:
„Mit tegyek a gyerekemmel, hogy ne drogozzon? Hogyan védjem meg?”
Erre a kérdésre nem létezik azonnali válasz, ugyanakkor a szülői félelemnek vannak, lehetnek természetes alapjai.
Diszkréció
Parallax
Az emberi félelmek közül az egyik legszörnyűbb a lelepleződéstől való félelem. Nem csupán az elkövetett bűnök miatt, hanem minden miatt, ami, ha kitudódik, ha a lepel lehull róla, akkor az ember pőrén áll, teljes kiszolgáltatottságban. A lelepleződés önmagában is félelmetes, anélkül is, hogy a kitudódott vétek miatti büntetés bekövetkezne. Alighanem a védtelenség miatt. Ezért vágyik az ember arra, hogy lehessenek titkai, a nyilvánosság elől elfedett dolgai, hogy ne legyen védtelen. Az emberi személy igényli a szemérmet. Felöltözik, hogy ne lehessen azonosítható a puszta testével. Nem mond ki mindent, amit gondol, hogy fenntartsa dilemmái számára a töprengés, sőt a szemlélődés terét. Nem nevez meg tüstént, mert engedi a látvány árnyalatait érvényesülni.
Zirc központja régi fényében
Európai uniós támogatással, az apátság és az önkormányzat partnerségével hétszázmillió forintból újult meg a zirci monostor és környezete. A projekt keretében létrejött a Ciszterci Apátság Monostori Látogatóközpont, amelyben az 1182-ben alapított apátság nyolcszáz éves múltját és műtárgyait mutatják be. Renoválták az épület főhomlokzatát, mellékszárnyait, helyreállították a díszudvart, és feltárták a középkori kolostor romjait. Az elmúlt időszakban azonban nemcsak az épületegyüttest és a Rákóczi teret rendezték, a város arborétuma is visszakerült az apátság tulajdonába.
Lélek-áradásban élünk
A Szociális Testvérek Társasága 90. évfordulóján
A pünkösd nem egyszeri esemény, hanem folyamatos történés, éledés, születés. Valóra válása az Úr ígéretének, hogy a „másik Vigasztaló” megtanít mindenre, s velünk marad térben és időben, a történelem viharaiban.
Istennek ezt a sajátos Emmánuel voltát, velünk létét ünnepli most a Szociális Testvérek Társasága, nem pusztán egy évfordulót. Nem csupán a tényt, hogy kilencven évvel ezelőtt, a világháború, Trianon és a Tanácsköztársaság után az Úristen létre hívta ezt az ősi szerzetesi hivatást modern formában, itt, Magyarországon.
Magyar fiatalok a kétkedő Nagy-Britanniában
Csicsó János londoni főlelkész 2011 augusztusa óta tölti be ezt a tisztséget. Előtte tizenegy évig Beremenden, a Pécsi egyházmegyében szolgált plébánosként. Három évre szól a szerződése, amely újabb három évre meghosszabbítható. „Nem volt könnyű a váltás, néha úgy érzem, elszigetelten élek a hatalmas városban, pedig minden kedden ifjúsági összejövetelt tartunk, szerdánként az idősebbekkel találkozom, szóval folyik az élet.”
Mi a különbség lelkipásztori szempontból Beremend és London között? „Ugyanazt a munkát végzem az angol fővárosban, mint egy hazai plébánián: az emberek között élek, és hirdetem az evangéliumot.”