Így készült…

Szerző:

Kutyatej a szőnyeg szegélyéhez, küllőrojt, szegfű, margaréta és rózsa a koszorúhoz, mezei virágok magához a szőnyeghez – gyűlnek a „kellékek” úrnapjára. Az ünnep előtti csütörtök hajnalán mennek a rétre a lányok, asszonyok, hogy aztán vasárnap reggel szőnyeggé varázsolják a megannyi összegyűjtött szirmot-virágot. Mintegy másfél kilométer hosszú és egy méter széles szőnyeget készítenek, amely összeköti az utcákon a négy égtáj felé emelt sátrakat, s a bennük felállított oltárokat.

Fotók: Kissimon István

Derűvel tekinteni a világra

Szerző:

Beszélgetés a kettős jubileumát ünneplő Beer Miklós váci megyés püspökkel

Egykori osztálytársai akkor mentek nyugdíjba, amikor Beer Miklós megkezdte püspöki szolgálatát hatvanéves korában, Vácott. Ennek már tíz esztendeje. A mostani kettős évforduló alkalmával beszélgettünk püspök úrral a magyar társadalom és a magyar egyház helyzetéről, valamint arról, milyen reményeket táplálhat a keresztény ember.

– Kedves püspök úr, a jubileumi jókívánságok után engedje meg, hogy napjaink égető gondjairól kérdezzem. Kezdjük mindenekelőtt azzal, hogy az elmúlt huszonhárom évben eszmei és ideológiai zűrzavar uralta Magyarország életét.

– 1961-ben érettségiztem Vácott, s az eltelt fél évszázadban folyamatosan nyomon követtem korunk arculatának formálódását. Mekkorát változott a világ ez idő alatt! Megdöbbentő adat például, hogy ötven esztendő alatt megháromszorozódott az emberiség lélekszáma. A technikai civilizáció robbanásszerű változáson ment keresztül. Akkoriban a televízió számított újdonságnak, ma természetes az internet, a mobiltelefon, műholdak keringenek köröttünk. Valamikor a hatvanas évek elején jelent meg Fritz Baade Versenyfutás a 2000. évig című jövőkutató műve. Azóta hová jutottunk? Egyre sürgetőbb kérdések tornyosulnak előttünk: az élelmiszerkészlettel és az ivóvízzel való ésszerű gazdálkodás, az európai migráció alakulása, a harmadik világ leszakadása…
Magyarországra vonatkozóan fájdalommal tölt el, hogy a diktatúra bukása után remélt lehetőségeink mára szertefoszlottak. Mezőgazdaságunk, iparunk leépült, a feldolgozóipar tönkrement, minden területen szörnyű kártételt okozott az így végrehajtott privatizáció.

Tér és idő színpadán

Szerző:

Országjáró

Húszéves a Kaposvári egyházmegye

II. János Pál pápa Hungarorum gens kezdetű apostoli konstitúciójában 1993. május 30-án hirdette ki a Kaposvári egyházmegye megalakulását. Az új, 6764 négyzetkilométernyi területű egyházmegye élére Balás Béla püspököt állította. Az egyháztörténet szempontjából e két évtized nem túl jelentős idő, ám az itt szolgáló papok, valamint az itt élő hívek számára fontos szempont volt és marad, hogy „közelebb került a hivatal”, hiszen korábban Veszprémhez tartozott a hajdan sötét és vörös Somogyként emlegetett és ma is missziós területnek számító megye.

Rosta István egyetemi tanár, aki több mint húsz éve tagja a kaposvári Szent Margit–Szent József egyházközség képviselő- testületének, így emlékszik vissza a székesegyházban június 16-án tartott püspökbeiktatásra, amelyre a főpásztor Szendi József veszprémi érsekkel érkezett, vitorlással szelve a Balaton hullámait:
– Az akkori plébános, Rózsás László atya kért fel arra, hogy a hívek nevében – akiknek egy része nem fért be a székesegyházba – köszöntsem püspökünket. Egy emberként éreztük, hogy a megyeszékhely hitéletében és kulturális légkörének alakulásában óriási jelentősége van annak, hogy Kaposvár püspöki székhellyé vált. Az emelkedett hangulatú eseményen az egyik papi köszöntő élénk derültséget váltott ki, mert így hangzott: „Szent István a Veszprémi püspökséget kősziklára építette, a szentatya a Kaposvári egyházmegyét Betonra.”

A boldog közelsége

Szerző:

Országjáró

Váci Egyházmegye

„Abból az alkalomból, hogy 2015-ben Don Bosco születésének kétszázadik évfordulóját fogjuk ünnepelni, a szalézi rendfőnök, Pascual Chávez ezzel akarta az egész világon újjáéleszteni a szalézi karizmát, hogy új erőt merítsenek az ereklye jelenlétéből mindazok, akik a szegény, hátrányos helyzetű fiatalságért dolgoznak, és megújítsák elköteleződésüket Don Bosco mellett, a fiatalok pedig megerősítsék vágyukat az életszentségre.”

Ez a világprogram összetalálkozott a szalézi rend magyarországi megtelepedésének százéves évfordulójával. Az ünnepi év keretében a Don Bosco-ereklye végigjárta Magyarország mindazon helységeit, ahol a szaléziek jelen vannak. Ebből a sorból egyedül talán Szolnok „lóg ki”, ám mégis indokolt volt, hogy május 23-án a Tisza-parti város belvárosi templomában vonultak el idősebb és fiatalabb hívők az ereklye előtt, majd Beer Miklós megyés püspök mutatott be szentmisét.

„Köszönjük az ebédet!”

Szerző:

Országjáró

Miskolci Exarchátus

Páll Miklós tolcsvai parókus a keresztény nevelőszülő-képzésről

A miskolci exarchátus a közelmúltban keresztény nevelőszülő-képzésbe kezdett. Páll Miklós tolcsvai parókust, az exarchátus karitászigazgatóját, a képzés egyházi koordinátorát szolgálatának mindennapjairól és a képzés hátteréről kérdeztük.

– Egyáltalán nem magától értetődő, hogy egyházak nevelőszülő-képzést indítsanak, és ezzel államiönkormányzati feladatokat vegyenek át. Az exarchátusban hogyan született meg ez a gondolat?

– Püspökünk, Orosz Atanáz már nem sokkal azután, hogy XVI. Benedek pápa 2011. március 5-én létrehozta a miskolci exarchátust, újra meg újra szóba hozta,hogy mennyire fontosnak tartja szociális elkötelezettségünk bizonyítását. Már abban az évben, június 11-én fel is kért a karitászigazgatói tisztségre, amit megtiszteltetésnek és óriási kihívásnak tekintettem. Borsod- Abaúj-Zemplén megyében ugyanis rengetegen és sajnos egyre növekvő számban élnek szegények. Alapbeállítottságom a karitatív szemlélet. Mindmáig él bennem az emléke annak, ahogyan kispapkorunkban, a nyíregyházi székesegyházban Keresztes püspök atya nagycsütörtökön megmosta a lábunkat.

Jézus adta eledelünk Lk 9,11b–17

Szerző:

A Biblia üzenete

Krisztus szent Testének és Vérének főünnepén a szentírási olvasmányokban természetesen az utolsó vacsora leírása szerepel, hiszen ott alapította Jézus az Eucharisztiát, melyet az ő parancsa szerint és az ő emlékezetére végzünk kétezer éve mindennap, és fogunk is végezni a világ végéig. Minthogy Jézus életének ez az eseménye nagyon fontos volt tanítványai számára, négyszer is leírták a Bibliában: háromszor az evangéliumokban, egyszer pedig Szent Pál eső korintusi levelében. Idén az Eucharisztia ünnepén, úrnapján szentleckeként a korintusi levél szövegét olvassuk, és ezért utána az evangéliumból nem az Eucharisztia alapításának szövegét olvassuk még egyszer, hanem a jézusi kenyérszaporítás történetét halljuk, melyet méltán tekintünk az Eucharisztia előképének.

Ott fúj, ahol akar…

Szerző:

Szerzetesség és liturgia

A szél ott fúj, ahol akar, hallod zúgását, de nem tudod, honnan jön és hová megy (Jn 3,9). Jézus ezekkel a szavakkal beszél a Szentlélek tevékenységéről Nikodémusnak. A pünkösdi lélek szuverén, ellenőrzést, manipulálást nem tűrő munkálkodása nemcsak az első keresztény közösség számára okozott meglepetést, de ma is próbára teszi a keretekre különben jogosan áhítozó vallásosságunkat. Átadni magunkat neki: újra és újra komoly, ugyanakkor örömteli és szép kihívása életünknek.

Marcellin Joseph Benoît Champagnat június 6.

Szerző:

A hét szentje

Egy eldugott faluban, Marlhes-ban született 1789-ben, a francia forradalom kitörésének évében. Édesapja intelligens, vállalkozó szellemű ember volt, aki fontos szerepet játszott a társadalmi megmozdulásokban, és nagy hatást tett Marcellin szociális érzékenységére. Édesanyja és nagynénje pedig hite növekedésében és megerősödésében szolgáltak számára példaképül.

Marcellin, mint sok hozzá hasonló vidéki fiú, a tanulás helyett inkább a családi gazdaságban dolgozott. Rendesen írni-olvasni sem tudott, amikor válaszolt Isten hívására, és 1805-ben felvételét kérte a verrières-i kisszemináriumba. Pótolnia kellett hiányosságait, amihez erős hitre és rendíthetetlen elhatározásra volt szüksége. Egy időben arra gondolt, talán jobb lenne, ha elhagyná a szemináriumot, de legyőzte a kísértést, hogy a könnyebb utat válassza, és 1813-ban felvették a lyoni nagyszemináriumba.