Úrnapja Csömörön

Valószínűleg az 1831-es kolerajárvány után betelepítettek, a Buda környéki katolikus német családok honosították meg a népszokást. Az 1850-es években terjedhetett el a virágszőnyegszövés hagyománya, s úgy tudni, azóta minden évben – még ha virág az időjárás miatt néha kevés is volt – így ünnepelték a község lakói úrnapját. (Annyi egyébként biztos, hogy a „virágba borulós” úrnapi körmenet a XIV. században, Németországban jött „divatba”, de ezen a vasárnapon körmenetet először a XIII. század végén tartottak.)

Kutyatej a szőnyeg szegélyéhez, küllőrojt, szegfű, margaréta és rózsa a koszorúhoz, mezei virágok magához a szőnyeghez – gyűlnek a „kellékek” úrnapjára. Az ünnep előtti csütörtök hajnalán mennek a rétre a lányok, asszonyok, hogy aztán vasárnap reggel szőnyeggé varázsolják a megannyi összegyűjtött szirmot-virágot. Mintegy másfél kilométer hosszú és egy méter széles szőnyeget készítenek, amely összeköti az utcákon a négy égtáj felé emelt sátrakat, s a bennük felállított oltárokat.

Fotók: Kissimon István

Országjáró

Húszéves a Kaposvári egyházmegye

II. János Pál pápa Hungarorum gens kezdetű apostoli konstitúciójában 1993. május 30-án hirdette ki a Kaposvári egyházmegye megalakulását. Az új, 6764 négyzetkilométernyi területű egyházmegye élére Balás Béla püspököt állította. Az egyháztörténet szempontjából e két évtized nem túl jelentős idő, ám az itt szolgáló papok, valamint az itt élő hívek számára fontos szempont volt és marad, hogy „közelebb került a hivatal”, hiszen korábban Veszprémhez tartozott a hajdan sötét és vörös Somogyként emlegetett és ma is missziós területnek számító megye.

Rosta István egyetemi tanár, aki több mint húsz éve tagja a kaposvári Szent Margit–Szent József egyházközség képviselő- testületének, így emlékszik vissza a székesegyházban június 16-án tartott püspökbeiktatásra, amelyre a főpásztor Szendi József veszprémi érsekkel érkezett, vitorlással szelve a Balaton hullámait:
– Az akkori plébános, Rózsás László atya kért fel arra, hogy a hívek nevében – akiknek egy része nem fért be a székesegyházba – köszöntsem püspökünket. Egy emberként éreztük, hogy a megyeszékhely hitéletében és kulturális légkörének alakulásában óriási jelentősége van annak, hogy Kaposvár püspöki székhellyé vált. Az emelkedett hangulatú eseményen az egyik papi köszöntő élénk derültséget váltott ki, mert így hangzott: „Szent István a Veszprémi püspökséget kősziklára építette, a szentatya a Kaposvári egyházmegyét Betonra.”

Országjáró

Váci Egyházmegye

„Abból az alkalomból, hogy 2015-ben Don Bosco születésének kétszázadik évfordulóját fogjuk ünnepelni, a szalézi rendfőnök, Pascual Chávez ezzel akarta az egész világon újjáéleszteni a szalézi karizmát, hogy új erőt merítsenek az ereklye jelenlétéből mindazok, akik a szegény, hátrányos helyzetű fiatalságért dolgoznak, és megújítsák elköteleződésüket Don Bosco mellett, a fiatalok pedig megerősítsék vágyukat az életszentségre.”

Ez a világprogram összetalálkozott a szalézi rend magyarországi megtelepedésének százéves évfordulójával. Az ünnepi év keretében a Don Bosco-ereklye végigjárta Magyarország mindazon helységeit, ahol a szaléziek jelen vannak. Ebből a sorból egyedül talán Szolnok „lóg ki”, ám mégis indokolt volt, hogy május 23-án a Tisza-parti város belvárosi templomában vonultak el idősebb és fiatalabb hívők az ereklye előtt, majd Beer Miklós megyés püspök mutatott be szentmisét.