Egy igazi nagycsalád

Kora tavasszal két barátommal tíz fészekodút helyeztünk ki széncinegéknek és csuszkáknak a Farkasréti temetőben. Sajnos nem elég korán. Ősszel kellett volna, a párok ugyanis valószínűleg már jóval hamarabb, februárban kiválasztották költőhelyeiket. Így aztán a mi odúinkban csak egyetlen széncinegepár telepedett meg. Szépen kiköltöttek, és szorgalmasan etettek, néha kétpercenként érkeztek hernyókkal a csőrükben. Vizsgálatok szerint a széncinegepárok naponta átlagosan háromszázhatvan alkalommal hoznak eleséget fiókáiknak, és miután csaknem mindig két-három hernyó lóg a csőrükben, az etetés húszhuszonkét napja alatt több tízezer hernyót és pókot pusztítanak el.

Miféle választás?

Szeptember végén, amikor még nyíltak a kerti virágok, találkoztam egy kedves egyetemistával. Másodéves hallgató az ELTE jogi karán, és nem a rosszabbik, linkeskedő fajtából. A kevesek közé tartozó, kimondottan jóravaló diák: intelligens, lelkiismeretesen jelen van az előadásokon, nem dohányzik, nem züllik – tömören fogalmazva okos, józan és tudatos. Hosszan, jólesően beszélgettünk irodalomról, zenéről, utazásokról. Két óra elteltével, afféle levezető témaként megkérdeztem, hogy elmegy-e szavazni az október 3-i önkormányzati választásokon. (Szeptember 28-át írtunk.) A csodálkozástól elkerekedő szemmel felelt: nem is tudta, hogy lesznek önkormányzati választások – tőlem értesült a hírről.

Innen-onnan

Újabb foglyok szabadulnak Kubában

A havannai érsekség november elsején közölte, hogy újabb három politikai fogoly szabadulhat és utazhat Spanyolországba a közeljövőben. Ezzel az eddig egyházi közbenjárásra kiszabadult politikai foglyok száma ötvenre emelkedik. Köztük van a negyvennégy éves Adrian Alvarez is, aki huszonöt évig volt börtönben. (KNA)