A hét szentje
A héten ünnepeljük az angliai katolikusüldözés elő szentjei, Fisher János és Morus Tamás liturgikus emléknapját. Ám a generációkon át tartó véres ellenségeskedés vértanúinak sora hosszú, és nemcsak Angliában, de Írországban is sokan haltak meg hitük miatt. Margaret Ball egyike az oltárra emelt huszonegy ír vértanúnak. Tizenhat sorstársával együtt őt II. János Pál avatta boldoggá 1992-ben.
Égető szükség van ma minden olyan erőfeszítésre, amely kapcsolatot igyekszik teremteni a kereszténység és korunk általános kulturális, társadalmi, tudományos tendenciái között. A természettudományok vagy a globalizáció ugyanis gyakran olyan bizalmatlanságot kelt a kereszténységben, amely inkább ösztönös idegenkedésből, mintsem az újszerű jelenségek pontos ismeretéből fakad. Ezért a magyar olvasó számára fontos esemény, hogy Válóczy József eredeti és bátor lépésre vállalkozott, amikor megpróbálta felmérni, milyen viszony lehetséges a kereszténység és a posztmodern szemléletmód (vagy ahogyan a szerző előszeretettel fogalmaz: a posztmodern életérzés) között.
Rüsics István cukrászmester kézműves fagylaltjaival, süteményeivel és különleges kávé- és teakínálattal várja vendégeit a fővárosban, a Don Bosco Kiadó könyvesboltja helyén nyílt Valdocco cukrászdában és fagylaltozóban (V. kerület, Múzeum körút 7.) Az üzletet június 9-én áldotta meg Depaula Flavio SDB, a Magyar Szalézi Tartomány titkára. Az ünnepségen jelen volt Havasi József SDB korábbi tartományfőnök is.
Figyelemre méltó hitoktatási anyag jelent meg a legkisebbeknek. Isten szeret engem! – ezt a címet viseli az öt és hét év közötti korosztály számára összeállított kiadvány. Azért használom ezt a kifejezést, mert mint Füzes Ádám, az Ecclesia Szövetkezet elnöke, a terézvárosi Szent Család-egyházközség plébánosa mondja: „Az óvodásoknál még nem beszélhetünk iskolai értelemben vett hitoktatásról, ezért munkánkat nem nevezzük hittankönyvnek, az általunk kiadott anyag ugyanakkor többre hivatott, mint egy-egy ének vagy rövid imádság megtanítása.”
Parallax
A gépekben a tengelyen fordul meg mindaz, ami a szerkezet működéséhez elengedhetetlen. Eközben a tengelyre különböző erők hatnak, hajlítják, forgatják, húzzák a ránehezedő, rákapcsolt forgó alkatrészek. A mechanikában megkülönböztetik az álló és a forgó tengelyt, de abból a szempontból nincs közöttük különbség, hogy a hozzájuk kapcsolt elemek rajtuk forognak. A gép rendeltetésszerű működésére általában úgy gondolunk, mint a tengely folyamatos forgására. Ám ha a folyamatot lelassítjuk, és csupán egyetlen mozgást veszünk szemügyre, akkor nem forgásról beszélünk, hanem fordulatról: a fent és a lent, az itt és az ott közötti átmenetről.
Jorge Mario Bergoglio pápává választásakor a Ferenc nevet választotta. Tette ezt többek között azért, mert Assisi Szent Ferenc jelképe a szegények szolgálatának, a békének és a mértékletességnek. De melyek a jellemzői a nevével fémjelzett lelkiségnek? Cesare Vaiani, aki Milánóban és Veronában többek között a ferences lelkiség tanára is, Assisi Szent Ferenc útja című könyvében erre a kérdésre válaszol.
A szerző kifejezetten Ferenc szemléletét szeretné az olvasókkal megismertetni, ezért szinte kizárólag az ő műveire fókuszált. Elöljáróban megjegyzi, hogy Ferenc – bár magát tudatlannak és műveletlennek tartotta – valóságos mester volt, akinek tanítása pontos és következetes.
A legnagyobb Angster-orgona a szegedi dómban található, a második legnagyobb az egri bazilikában, de ez a neves orgonaépítő műhely készítette a győri és a kalocsai székesegyház, illetve budapesti Kálvin téri és a debreceni Kossuth utcai református templom orgonáját is. Az ismert orgonakészítő dinasztia alapítója, Angster József (1834–1918) kezdetben a hangszer valamennyi elemét maga állította elő kézműves munkával, s egyedül készítette el az orgonák bonyolult gépezetét. Később már jelentős méretű üzeme vállalta a megbízásokat. Az egész Kárpát-medencében összesen több mint ezerháromszáz Angster-orgona található.
A nyár beköszöntét nem csak a kánikula jelzi. Ilyenkor szerte az országban fesztiválokat rendeznek – a legtöbbet szabad téren –, amelyek igényes és magas színvonalú előadásokra hívják az érdeklődőket. Idén augusztusban Székesfehérvár egyedülálló rendezvénnyel várja látogatóit. A királyi napok sorozat eseményein – melyeket többek között az 1948-as kihelyezett országgyűlés hatvanötödik évfordulója, valamint a Szent Jobb városba érkezése tiszteletére szerveznek – megelevenedik a középkori Magyarország világa. 17-én és 18-án, a Koronázási Ünnepi Játékokon lesz történelmi menet, középkori kézműves- és vásári forgatag, valamint koronázási szertartásjáték is.