Papszentelések 2013-ban

Június hagyományosan a papszentelések hónapja.

Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek június 15-én az esztergomi bazilikában pappá szentelte Ádám Miklóst, Lejtényi Emánuelt és Lőrincz Zoltán Pétert, valamint diakónussá Hodász Andrást, Lakatos Bencét, Marton Zoltánt és Szemere Istvánt.

Márfi Gyula érsek június 14-én a veszprémi Szent Mihály-bazilikában pappá szentelte Aradi Lászlót, Laposa Norbertet és Tódor Szabolcsot.

Az árvíz után

Az ár levonult, de az árvíz sújtotta területek lakói és a segélyszervezetek nem pihenhetnek. Csapó Viktória, a Magyar Katolikus Karitász sajtószóvivője szerint még sok munka vár a Duna menti településeken élőkre és a segítőkre. A legnagyobb gondot a talajvíz okozza. A karitász munkatársai tisztítószereket és fertőtlenítőszereket osztanak.

Céges foci a gyermekekért

A bajnokság, ahol a pályán a biztosítási ügynök küzd a labdáért a szervizessel szemben, a kereskedelmi osztályvezető pedig minden erejével igyekszik lefutni a banki alkalmazottat. A Telekom és a Heti Válasz által kiírt Top Business Cup a legnagyobb hazai vállalatok ligája, amelyen több mint száz cég vesz részt, olyanok, mint az Ericsson, a McDonald’s vagy a Spar.

A fizika fellegvára: Csillebérc

Van még jó hírünk

A világ egyik leggyorsabban fejlődő és a legtöbb újdonságot ígérő kutatási területe a részecskefizika, amelynek nemzetközi fellegvára, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) „agyának” fele immár Magyarországon, Csillebércen működik. A CERN Nagy Hadron-ütköztetőjéből (LHC) interneten keresztül továbbítják a budapesti Wigner Adatközpontba a kísérletek során begyűjtött adatokat, amelyeket itt dolgoznak fel, és tárolnak.

Palesztin politikus látogatása

Ziad Bandak a Születés temploma felújításáról

Ziad Bandak palesztin politikus, a betlehemi Születés temploma felújítására létrehozott elnöki bizottság vezetője a Szentföldön élő palesztin keresztények helyzetéről tartott előadást június 10-én, hétfőn a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. A politikus előadását vetítéssel kezdte: a bemutatott rövidfilm címe A mi történetünk (Our story) volt. A film a palesztin állam történetének kálváriáját meséli el, és arról szól, miként élik meg a palesztinok az ellenük hozott szankciókat, például a fal felépítését. Bandak kifejtette: sokak számára ellentmondásként jelenik meg a palesztin nemzetiség és a keresztény vallás, így akadnak, akik meghökkennek, amikor palesztin kereszténynek vallja magát. Ugyanakkor a betlehemi Születés temploma is egyike a világ legrégebbi katolikus templomainak, így tulajdonképpen egyáltalán nincs miért meglepődni ezen.

Mindegy, miben hiszünk?

Az új evangelizáció útjai

Korunk egyik elterjedt tévedése, hogy nem számít, milyen formában fordulunk Istenhez vagy a természetfelettihez, végül úgyis „minden út ugyanoda vezet”. Sokan úgy gondolják, hogy ez a katolikus egyház tanítása. Aki olvasta előző cikkünket (Új Ember, 2013. június 9.), talán nem lepődik meg, amikor azt mondjuk: az egyház tanítása nem támasztja alá ezt a véleményt.

Dunai védvonalak

Teremtésvédelem

A hazánkat átszelő Duna Európa második leghosszabb folyója, amely tizenkilenc ország között teremt kapcsolatot. Az árvízi katasztrófák történelmünk kezdete óta arra késztették az itt élő embereket, hogy az áradás ellen alkotómunkával védekezzenek. A Dunán kisebb árvizekre két-három évente, közepes árvizekre öt-hat évenként számíthatunk, míg rendkívüli árvizek általában tíz-tizenkét évenként jelentkeznek. Idén júniusban minden eddigi vízszintet megdöntő árhullám vonult le a Dunán, meghaladva a 2002-ben és 2006-ban mért értékeket is.

Hogyan kerültünk ki a túlzottdeficit-eljárás alól?

A hét kérdése

Kilenc év után megszüntette Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárást az Európai Unió. Ennek következményeiről és az eljárás lényegéről kérdeztük Csaba László közgazdászt, egyetemi tanárt.

Az utóbbi években gyakran hallhattuk e fogalmat a médiában. Valójában mit kell értenünk rajta?

– Túlzottdeficit-eljárás alá azok az országok kerülnek, amelyek nem teljesítik az európai pénzügyi unióhoz való csatlakozás feltételeit. Ezek eredendően a Maastrichtban meghatározott kritériumok, több ponton szigorítva. A követelmények a következők: az államháztartás tartósan kiegyensúlyozott legyen, a GDP- (bruttó hazai termék – a szerk.) arányos közadósság hatvan százalék alatt maradjon, és az árfolyam két éven át stabil legyen.