Az ártatlanok szenvedése

Katolikusok és zsidók együtt emlékeztek

Auschwitz után Budapesten mutatták be Kiko Argüello spanyol szerző és festőművész, a Neokatekumenális Út lelkiségi mozgalom alapítójának és vezetőjének szimfóniáját, amelynek címe: Az ártatlanok szenvedése. A nemzetközi keresztény közösség tagjaiból álló száztíz fős zenekar és kilencventagú kórus – Pau Jorquera vezényletével – június 27-én, a budapesti Operaházban adta elő a művet. A koncert magyar katolikus és zsidó közösségek összefogásával valósult meg.

Új bizottság a pápa tájékoztatására

A Vatikán bankját vizsgálják

A pápa június 24-én bizottságot hozott létre, hogy referáljon a vatikáni pénzintézet, az IOR (Vallási Művek Intézete) tevékenységéről. A június 26-án közzétett kézírásos közleményből kiderül: a referens bizottság létrehozása a pápának azt a kívánságát fejezi ki, hogy jobban megismerje az intézet jogi helyzetét és tevékenységét, lehetővé téve ennek jobb összehangolását az egyetemes egyház és az apostoli szék küldetésével.

Világosság mindenkinek

Családok ezreinek segít a hátralékkezelő program

Újraindítja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a nehéz helyzetbe került fogyasztók számára életre hívott hátralékkezelő programot – jelentették be július 1-jén Budapesten. Az EDF DÉMÁSZ támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy mindenki számára elérhető legyen az alapvető villamosenergia-szolgáltatás.

Tavaly közel háromezer családnak tudtak segíteni a több mint százmillió forintos hátralék rendezésében, idén pedig ezerötszáz család kap majd csaknem ötvenmillió forintnyi támogatást a szolgáltatás területén, az ország délkeleti részén. „Minden hónapban felvetődik a kérdés: a csekkeket fizessem be, vagy a gyerekeknek vegyek enni?” – meséli egy háromgyermekes anyuka, aki családjával azóta küzd, hogy férjének tönkrement a vállalkozása. Ám az, hogy részt vehettek a programban, nekik is nagy segítséget jelentett.

Magyar hét Fukusimában

Van még jó hírünk

Japán fiatalok adtak elő csárdást, énekeltek Kodály-darabokat és mutatták be az általuk készített magyar népies kézművesmunkákat, hímzéseket a Fukusimában megrendezett magyar héten. A június 22-től 30-ig tartó programsorozattal a 2001-ben földrengés, szökőár és atomerőmű-baleset által sújtott régió köszönetet mondott Magyarországnak, amiért a katasztrófát követően Hódmezővásárhely vendégül látott japán fiatalokat.

A hit megtapasztalása

Az új evangelizáció útjai

Az egyház missziójának fő ereje a személyes találkozások során elhangzó tanúságtételekben rejlik. Sokan mégis úgy érzik, hogy nem tudnak mit mondani, nem tudnak beszélni a hitükről. Jogos és gyakori kérdés: hogyan válunk alkalmassá a tanúságtételre?

Az evangelizáció célja az, hogy az embereket eljuttassuk a Jézus Krisztussal való személyes találkozásra. Ennek legegyszerűbb módja, ha arról beszélünk, hogy mi magunk hogyan találkoztunk Jézussal, az Úrral és megváltóval. Természetesen ennek alapfeltétele, hogy legyen ilyen találkozástapasztalatunk. Ha úgy érezzük, hogy nem volt benne részünk, akkor nekünk magunknak is szükségünk van arra, hogy evangelizáljanak bennünket. Akár több évtizedes templomba járás után sem szégyen bevallanunk, hogy meg kell erősítenünk hitünk alapjait. Nem csupán arról van szó, hogy át kell ismételnünk a hiszekegy alapvető tanításait, hanem arról, hogy át kell élnünk az igazságot, meg kell tapasztalnunk Istent, aki ki akarja nekünk nyilatkoztatni önmagát.

Ilyen még nem volt

Szalézi nyári napközi oratóriumok találkozója Péliföldszentkereszten

Mintha népvándorlás volna: a helyi nyári napközi oratóriumok résztvevői kis- és nagy buszokkal, kerékpárral és gyalog, június 26-án, szerdán reggel érkeztek Péliföldszentkeresztre. Öt helyről jöttek: Balassagyarmatról, Óbudáról, Pesthidegkútról, Mogyoródról és Nyergesújfaluról, összesen nyolcszázhuszonketten.

Ellenségünk-e a víz?

Egyre inkább úgy tűnik, a víz lép elő korunk egyik legfontosabb nyersanyagává. A víz, amelyből időnként túl sok van, pusztít, máskor éppenséggel a hiánya okozza a szárazságot és a pusztítást. Takács Károly régész- történész, a Hansági Múzeum munkatársa régi korok vízgazdálkodását kutatja. Mielőtt beszélgetésünkben rátérnénk kutatásai ismertetésére, azt kérdezem a szakembertől: hogyan látja, a mai ember miként bánik a természeti környezettel a teremtett világgal, azon belül a vízzel?

– Az európai civilizáció újkori szakasza inkább a természettel való küzdelemről, s nem a vele való együttműködésről szól. A természet mint valami sötét őserdő tűnik fel, az ember megküzd vele, uralma alá kívánja hajtani, szeretné legyőzni… Szélsőséges formájában a kommunizmus idején jelent meg ez a szemlélet, de gyökerei messzebbre nyúlnak vissza. A modern ember úgy gondolkodik, mintha mi nem a természet, a teremtett világ részét alkotnánk. Ez vezetett oda, ahol most tartunk.

Ne félj, csak higgy!

Egyházmegyei találkozó Pásztón

A pásztói templom tornyából a tiszta időben most messzire ellátni. A Mátra csodás hegyeiben, az aratásra váró gabonaföldekben gyönyörködhetünk, és a város életét is megfigyelhetjük. De a templomi romkert eszünkbe juttatja a város ősi történetét is, amelynek területén már a honfoglalás korában is jelentős település állt. Az Árpád-házi királyok alatt előbb bencés monostorát említi a krónikás, majd III. Béla király ide telepítette a ciszterci rendet. Megemlékezhetünk arról is, hogy rövid ideig itt őrizték a magyar Szent Koronát. A települést Zsigmond király emelte városi rangra – és nem álruhában, hanem királyi díszben itt járt Mátyás király.

De június utolsó hétvégéjén nem a történelemé volt a főszerep, hanem a Váci egyházmegye híveié és papjaié, akik megtartó közösségük-közösségeik ünnepére gyűltek egybe Pásztón.