Egy szellemtörténeti kísérlet

Nemrég a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Könyvtári Esték sorozatán belül Yvon Myoken Bec zen mester tartott előadást René Girard (képünkön) gondolkodásáról, A kereszténység és buddhizmus találkozásában címmel. A Magyarországon szinte teljesen ismeretlen Girard filozófiája ugyanis Bec szerint alkalmat nyújthat arra, hogy e két, mind földrajzilag, mind tanításában olyannyira különböző vallást szellemi értelemben is összekapcsolja.

A kereszténység és a buddhizmus kapcsolódási pontjairól

Ha a vallások közötti párbeszédről hallunk, a közös gyökerek miatt elsősorban a zsidó vallásra és az iszlámra szoktunk gondolni. Pedig a kereszténységben és a buddhizmusban is találhatunk olyan elemeket, amelyek az együttműködés és a kölcsönös megértés alapjául szolgálhatnak. A kapcsolódási pontokról és a közös cselekvés lehetőségeiről Cser Zoltánt, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanárát kérdeztük, aki aktív résztvevője a keresztény–buddhista párbeszédnek Magyarországon.

– Mesélne egy kicsit magáról? Mi visz rá valakit Magyarországon, hogy a buddhizmussal foglalkozzon?

– A szüleim nagyon szerették a természetet. Már kora gyermekkoromtól vittek a szabadba. Mentünk vízitúrázni, barlangászni, hegyet mászni. Ez a szemlélet, a természet, a természetesség fontossága pedig nagyon közel áll a buddhista felfogáshoz.

Mocsai Lajos hitről, erkölcsről és a teljesítményről – nem csak sportolóknak Amint arról két héttel ezelőtti számunkban beszámoltunk, az idei egerszalóki ifjúsági találkozó egyik fő előadója volt Mocsai Lajos, a magyar férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya, aki a hit, az erkölcsi értékrend, a sport és a teljesítmény összefüggéseiről beszélt. Az alábbiakban a nagy sikerű előadás szerkesztett változatát közöljük.

Írtam egy erkölcsi kódexet, amely újdonságnak számít a magyar közéletben. Nagyon büszke vagyok arra, hogy számos általános és középiskola, egyetemek és különböző cégek is elfogadták ezt a szabályrendszert, és kifüggesztették a székhelyükön. A kódexben olyan erkölcsi normákat fogalmaztam meg, amelyek a magyar nemzeti válogatott számára szentek és sérthetetlenek. Miért van szükség erre? A sokféle képzettséggel rendelkező és különböző kulturális háttérből érkező fiataloknak kell az erkölcsi iránymutatás, kell egy olyan szabályrendszer, amely működteti a közösséget.

1. A kialakuló konfliktusokat rögtön az elején szemtől szemben, méltósággal zárd le, és tisztázd megnyugtatóan!
2. A személyes győzni akarás és siker mellett a társaid sikere, eredményessége is örömmel töltsön el!
3. A munkád és az élet más területén is légy fegyelmezett és pontos!

Nemzetközi Piarista Ifjúsági Találkozó KecskemétenIdén Magyarország adott otthont a Nemzetközi Piarista Ifjúsági Találkozónak (Piarist Youth Meeting – PYM), melyet július 15–21. között rendeztek meg több helyszínen. A találkozón kétszázötven fiatal vett részt Ausztriából, Lengyelországból, Romániából, Erdélyből, Szlovákiából, Olaszországból és hazánkból.

„Bár különböző nyelveken beszélünk egymással, és Istent is más-más nyelveken szólítjuk meg, mégis van közös témánk, és mindannyian ugyanahhoz az Istenhez fordulunk bizalommal. Ez a PYM” – fogalmazták meg a találkozó lényegét a fő szervezők, Németh Gábor és Nagy Attila piaristák. A rendezvény mottója – „Maradj mellettem!” – utal arra, hogy jó közösségben lenni, hogy érdemes kapcsolatban maradni egymással, és hogy ott kell állni szükséget szenvedő embertársaink mellett. A kétszavas mondatot azonban úgy is felfoghatjuk, mint Istentől kapott üzenetet, amely arra szólít fel, hogy életünket a vele való közösségben éljük.