Szent Pált nem tudnám elképzelni nyugdíjasként

Beszélgetés az aranymisés Pápai Lajos győri püspökkel

Hogyan emlékszik vissza fél évszázada a szentelésére?

– Mivel a püspök úr akkor éppen internálótáborban volt, így Szabó Imre esztergomi segédpüspök szentelt Veszprémben, 1963. június 21-én, Jézus Szíve péntekén. Klempa Károly apostoli kormányzó ott ült a papok között, majd elsőnek jött a kézfeltételre.

Milyen kilátásai voltak akkoriban egy frissen szentelt papnak?

– Az emberek körében, azt hiszem, kedvező volt a megítélésünk, a társadalom azonban hivatalosan nem vett rólunk tudomást. Csak egy példa ennek érzékeltetésére: az újmisémet nem mondhattam Keszthelyen, mert édesanyám tanárnő volt, s akkor kitették volna az állásából. De mi nemigen foglalkoztunk ezekkel a körülményekkel, inkább örültünk annak, hogy eljuthattunk a szentelésig, s vártuk, hogy szeptembertől megkezdhessük a szolgálatunkat.

„Ha áhítod az igazságot”

Cs. Gyimesi Éva lelki hagyatékából

Évához több mint három évtizedes barátság fűzött. Ezért is kért fel nemegyszer, hogy ha meghal, kísérjem el temető papként a Házsongárdba. Jó néhány levelét becses emlékeim között őrzöm. Az egyik, mely mély lelkiségről tanúskodik, 1984-ből való:

Ingóságom, ez a nyomorult test, nem tud pihenni. A szomszéd szobából, a csukott ajtón keresztül hallom, ahogy fiam rágja az almát. De a lelkem megnyugodott már Benned, Istenem. Minduntalan eszembe jutsz. Úgyszólván óránként. Liturgia-töredékeket sodor föl bennem valami áradat.